Bucsy Levente
Bucsy Levente

– Kedden a nemzetgazdasági miniszter a kormány nevében a parlament elé terjesztett módosító indítványokat, ezek a korábban elfogadott jegybanktörvényt érintik, mégpedig azokon a területeken, amelyeket az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárásban kért Magyarországtól. Két ilyen terület van. A módosító indítványok ennél több területet érintenek, az esküt és a jegybanki vezetők fizetését viszont nem – tisztázta Giró-Szász András kormányszóvivő. Megjegyezte, az indítványokat egyébként a kormány már március közepén megtette, de azért csak most kerültek a parlament elé, mert az európai jogszabályi környezetnek és hagyománynak megfelelően a kormány elküldte az Európai Központi Banknak véleményezésre, és az EKB a múlt héten tette közzé véleményét: akceptálja a magyar kormány módsító indítványait és javaslatait. „Azok beleférnek tehát abba, amit az EKB a magyar jegybank függetlenségéről gondol. Ezek kerültek most benyújtásra” – húzta alá Giró-Szász.

A fennmaradó két tétel, amely az Európai Bizottság által megindított kötelezettségszegési eljárás legelején benn volt – és nem véletlen, hogy a bizottság ezeket nem léptette tovább, hanem kiegészítő információkat kért a kormánytól – tehát a fizetés és az eskü. A kiegészítő információkat és magyarázatokat a kormány a határidő előtt, március végén elküldte az Európai Bizottságnak, amely azóta még nem válaszolt erre, lebeg ez a két kérdés. Arról, hogy enged-e a kormány a két kérdésben, Giró-Szász András azt mondta:

– Én nem szaladnék ennyire előre. Ez a két tétel jelen pillanatban abban a stádiumban van, hogy az Európai Bizottság pluszinformációkat kért a magyar kormánytól, tehát nem zárta le úgy, mint az összes többi tételt a jegybanktörvénnyel kapcsolatban. Az EB először azt mondta, hogy húsvét előtt kiértékeli és válaszol, aztán azt, hogy a húsvét utáni héten, az is elmúlt már. Aztán azt mondták, hogy most szerdára kiértékelik és válaszolnak, ez sem történt meg. A magyar kormány – csak hogy rögzítsük – leírta tehát a logikát, észérveket, és várja a választ. A válaszból derül ki, hogy melyek a további lehetséges lépések – sorolta a kabinet szóvivője.

Orbán Viktor azon minapi jelzését, mely szerint kormányátalakítás várható félidőben, úgy kommentálta, „ha jól visszagondolok, nem túl sok olyan kormányt tudunk felmutatni, amely két  évig ne hajtott volna végre változtatást a struktúrában, illetve személyi összetételében. Az egyfajta stabilitást jelent a politikai elemzők szerint. Pár kormányoldali politikus már reflektált is a miniszterelnök úr kijelentésére; igen, tervezi valamiféle átalakítását a kormánynak. Ez az ő kezében van” – fogalmazott Giró-Szász a Ma Reggelben.

Megnyílt az út

Cséfalvay Zoltán szerint a jegybanktörvény-módosítás parlament elé terjesztésével megnyílt az út a formális IMF/EU-tárgyalások megkezdése előtt. „Úgy gondolom, ezzel megnyílt az út a formális tárgyalások előtt, és mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a tárgyalásokat minél hamarabb meg is kezdjük az IMF-fel és az Európai Bizottsággal” – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a CNBC amerikai hírtelevízió Closing Bell című műsorának szerdán Londonban adott interjújában. Cséfalvay Zoltán ismét kifejtette meggyőződését, miszerint haladás történt a Nemzetközi Valutaalappal és a bizottsággal a jegybanktörvény vitatott pontjairól folytatott egyeztetéseken. Január óta, amikor az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás keretében kifogásokat emelt a jegybanktörvénnyel szemben, „igazán jó haladást értünk el” – idézi honlapján a hírcsatorna az államtitkárt, aki jelezte, hogy két vitatott pont kivételével a módosításokat a kormány benyújtotta a parlamentnek. Cséfalvay Zoltán az interjúban elmondta, hogy Magyarország továbbra is nyitott a külföldi befektetések előtt.