Csalafinta truváj
– avagy Szathmáry István Pál népmeséket néz, és szerinte ilyenkor jó igazán magyarnak lenni

Szathmáry István Pál grafikája


Mert hát: adva egy fantasztikus képi világ, amiben annyi a poén, mint a pelyva, hogy stílszerűek legyünk. És 3D ide vagy oda, a magyar motívumkincsek fedezete még évszázadokra elegendő vizuális tartalékot képez. A sztorikat meg tényleg az élet írta: hamisítatlan népmesei történetek, csak tiszta forrásból, semmi mesterséges színezékanyag meg dramaturgiai görcs. És ami mindent visz: Szabó Gyula, aki ha Amerikában látja meg a napvilágot, ma nem Frank Sinatra lenne „A hang”. Páratlan művészi sikersorozat megkoronázása tehát, hogy a 100. része is elkészült immár a sorozatnak. Az utolsó 11 epizódot december 23-ától, a téli szünet napjaiban lehet megtekinteni az m2 Esti meséi között. Az alkotók és a Magyar Televízió munkatársai ünnepélyes sajtótájékoztató keretében jelentették be az örömhírt.


Vízipók csodapók és a japán császár

Mikulás Ferenc Neuberger Gizellával
Mikulás Ferenc Neuberger Gizellával
Kecskemétfilm

Nem véletlen, hogy a sorozat ott és akkor született meg, vagyis Kecskeméten és a hetvenes években. A sorozat kiötlője, Mikulás Ferenc, aki egyúttal a Kecskemétfilm ügyvezető igazgatója, a hely és a kor szellemének találkozásával indokolja ezt. Hiszen a sorozat indulása idején – 1977-ben járunk – értelmiségi sikk volt a népi tárgyak gyűjtése. Kecskemét pedig remek festők és képzőművészek seregének volt az otthona. Csak egy pöcc kellett tehát, hogy az erővonalak és a gondolatok találkozása kreatív robbanóelegyként lépjen reakcióba egymással – meg az is, hogy Mikulás – '56-os tevékenységének köszönhetően – geodéta segédmunkásként járja az országot és szembesüljön a népi kultúra értékeinek pusztulásával. Kezére játszott az is, hogy a Magyar Televízióban is akkor nyert egyre nagyobb teret az önálló ifjúsági sorozatok készítése-vetítése. A Pannónia Rajzfilmstúdió akkoriban dicsősége csúcsán állt, és mivel mindezt a szerzői filmeknek köszönhette, a kecskemétieknek erős fejfájást okozott a jó forgatókönyvek felkutatása. A legjobb megoldást választották: az eredeti népmesékhez nyúltak vissza, ezek megtalálásában többek között a Magyar Tudományos Akadémia illetékes munkatársai nyújtottak segítséget. És aztán jött Jankovics Marcell, aki olyan vizuális gúnyát szabott az egész sorozatra, hogy annak mai napig csodájára jár a fél világ. Az eredeti, nem általa kidolgozott tervek egyébként sokkal képzőművészetibb irányúak lettek volna, de a Magyar Televízió – utólag méltányolható – nyomására a frissebbnek ható és könnyebben befogadható formanyelv mellett döntöttek.

A sorozat nem csak itthon aratott sikereket. Sokáig nem merték nemzetközi fesztiválokra jelölni az egyes részeket, de amikor mégis megtették, legnagyobb meglepetésükre egyre-másra hozták el a díjakat. Érdemes külön is kiemelni ezek közül Horváth Mária elismerését a Hogyan telt a gyermekkorom című csalimese képernyőre álmodásáért, ami a Chicago International Children’s Film Festival animációs tv-produkció első díját jelentette, valamint Nagy Lajos második helyezését ugyanitt tavalyelőtt.

A Kecskemétfilm nem csak a Magyar népmesék sorozatával tanít, nevel és szórakoztat. Az 1993 óta a munkatársak tulajdonában álló műhely a külföldi megrendelések teljesítése mellett olyan sorozatoknak is életet adott, mint a Mondák a magyar történelemből, de a technikai fejlődéssel sem restek lépést tartani, a 3D-s animációra is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek, már el is készítették ezen a módon a Szent István-bazilika modelljét is. A tudományosan megalapozott gyermekboldogítás iskolapéldája, a Vízipók csodapók is itt készült, amit a japán császár kedvenceként nevezett meg.



Az USA-ban és Kínában megvesznek érte: a Magyar népmesék forgalmazása

A Magyar népmesék epizódjait eddig is időről időre műsorra tűzte az m1, az m2 és a Duna TV, az új részek a kettes csatornán debütálnak majd. A meséket az MTV videotárában is megnézhetjük, és köztudott, hogy a Youtube-on a szériának szinte minden darabját megosztották már. Azt talán kevesebben tudják, hogy a sorozat milyen széles körben került külföldi forgalmazásba. A listán számos európai ország szerepel, de a magyar animáció egyik csúcsteljesítménye eljutott az Egyesült Államokba, Kínába, az arab országokba és Ausztráliába, de még kurd nyelvterületen is forgalmazták a Magyar népmeséket. Arról nem is beszélve, hogy a Vatikán területén is igényt tartottak rá, persze ők valószínűleg nem találkoztak a következő bekezdésben olvasható elemzésünkkel…

Horváth Mária
Horváth Mária
Fotó: Kecskemétfilm

Horváth Mária rendező szerint nincs mit csodálkozni azon, hogy éppen Kínában értékelik olyan nagyra a Magyar népmeséket, hiszen ott a motívumoknak, a díszítőművészetnek hatalmas hagyománya van. Az USA-ban viszont színtiszta egzotikumot jelentenek ezek a filmek, feltehetően ez az ottani sikerek legfőbb oka, arról nem is beszélve, hogy több külföldi szakmabeli ismerte el: a magyarok ezzel a sorozattal nem követnek semmilyen trendet. Bizonyíték a nemzetközi megsüvegelésre, hogy a tavalyelőtt készült, Oscarra jelölt ír rajzfilm, a Kells titkai rendezője azért akart a Kecskemétfilmmel dolgozni, mert korábban látta és nagyra értékelte a sorozatot.

 



Egészséges erotika

– avagy rKissNelli alászáll a népi erotika fülledt bugyraiba

Szathmáry István Pál grafikája



A népszerű mesesorozatról közismert, hogy egyáltalán nem takargatja a lényeget. Az erotikus mozzanatok miatt botrány is kerekedett: Romániában 2009-ben az Audiovizuális Tanács figyelmeztetésben részesítette az ottani Minimaxon közvetített sorozatot a benne szereplő meztelenkedés miatt, amelynek a médiaatyák szerint  csak este tíz óra után lett volna helye a képernyőn.„Levetkőzött a lány meztelenre. Csak a melltartó volt, semmi más” – igen, természetesen ezt is a Magyar népmesékből, egészen pontosan A bíró okos lánya című részből idéztem.

Az egyik kifogásolt mese éppen A bíró okos lánya volt, a leányzó ugyanis tényleg nem visel melltartónál egyebet a film utolsó harmadában, ráadásul huszonegyedik századi tizennyolc éveshez méltó önértékelési problémái is vannak, a film végén ugyanis azt nyilatkozza: a két választási lehetőség közül azért a mellét takarta el, mert azt maga nevelte, és szégyelli. A király irul-pirul, a végén pedig egy előkelő vőlegényjelölttel ölelkezik az okos lány, persze még mindig meztelenül.


Mondhatnánk, hogy ez nem semmi, pedig tényleg semmi. Különösen személyes kedvencemhez,  A székely asszony és az ördög című meséhez képest. Azt talán mégsem fejteném ki, hogy a benne szereplő ördög mire hasonlít leginkább, helyette ugorjunk a királylányhoz, akibe belebújt.

A szegény megszállott kevéssé hasonlít Az ördögűzőben látott áldozatokhoz, sokkal inkább olyan nőhöz, aki már nagyon nem bír magával a férfihiány miatt. A nyalka huszár utasítása („Bújj ki, ördög, mert én akarok belébúni!”) nem hagy kétségeket afelől, hogy milyen módszerrel gyógyítgatta a főhős a királykisasszonyt.

A non plus ultra, hogy nemcsak egyet, hanem többet is. A mese végén a huszár kifarol a házassági idillből (amivel más tisztességes mese véget szokott érni), és leápol egy másik ördögszállta királylányt is, hasonló tünetekkel. Arról viszont nem nyilatkozik, hogy szándékában állna lemondani az első feleségéről. Ez olyan cifra happy endet eredményez, amit manapság öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnek. Bár ezek után abban sem vagyok biztos, hogy a népmese kiötlői gondoltak egyáltalán esküvőkre.

Abban viszont biztos vagyok, hogy ezekért a jelenetekért is nagyon szeretjük a sorozatot – és erre a megállapításomra a szerkesztőségi szobában ülő férfi kollégák is nagy egyetértésben helyeselnek.

Kecskemétfilm