Carl Lutz

Csütörtökön a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) és a Carl Lutz Alapítvány két helyszínen, a Vadász utcai Üvegház, valamint a KÖH Táncsics Mihály utcai székházának falán avatott műemléki táblát, illetve emléktáblát a második világháború végső hónapjaiban a zsidó üldözöttek ezreit védelmező, mentő Carl Lutz tiszteletére.

Carl Lutz 1942 elején lett a budapesti svájci követség önálló osztályának vezetője. Feladata több, Magyarországgal hadban álló, ezért a közvetlen diplomáciai kapcsolatot megszakító állam és azok polgárainak jogi, gazdasági képviselete, védelme volt.  A Szabadság tér 12.-ben, az amerikai követség épületében működött Carl Lutz irodája, rezidenciája a brit követség Werbőczy (ma Táncsics Mihály) utcai épülete (jelenleg a KÖH székháza) volt, ahol a Lutz házaspár – mintegy negyven, oda menekült emberrel – a város ostromát túlélte.

A londoni külügyminisztérium kérésére került kapcsolatba Carl Lutz a brit igazgatású, Palesztinába irányuló kivándorlás szervezőivel. E kapcsolat lett az alapja 1944-ben a nácik által megszállt Európa egyik legsikeresebb zsidómentő akciójának, amelyért Lutz és felesége, valamint Harald Feller követségi titkár, ügyvivő a Világ Igaza kitüntetést kapta.

Az akció központja a belvárosi Vadász utca 29., a cionisták által irányított Üvegház volt, ahol a kivándorlásra jelentkezőknek csoportos útlevelet állítottak össze. A nyilas terror idején erre hivatkozva, október 23-i dátummal védleveleket állítottak ki, amelyeket a Szálasi-kormány is elismert annak reményében, hogy Bernben fogadják a követét. A védleveleket a cionista ifjúsági mozgalom tömegével hamisította. Az Üvegház ezrek menedéke lett. A diplomatát 1945 áprilisában kiutasították Magyarországról. Svájcban nem ismerték el embermentő cselekedeteit, sőt megvádolták azzal, hogy túllépte hatáskörét.


 

A Táncsics Mihály utcai avató ünnepségen beszédet mondott Jonathan Knott, Nagy-Britannia budapesti nagykövete, Tamási Judit, a KÖH elnöke és Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere. Ágnes Hirschi, Carl Lutz nevelt lánya azokról a háborús borzalmakról beszélt, amelyeket kislányként élt át a Táncsics Mihály utcai épületben. Ezután a Budapesti Történeti Múzeumban kiállítás nyílt Egy svájci diplomata Budapesten – Carl Lutz fényképei 1942–1949 címmel.

Carl Lutz szenvedélyes amatőr fotós volt. Családja a Palesztinában, a harmincas években készített felvételei közül többet a jeruzsálemi Jad Vasem intézetnek adományozott. A budapesti képek többségét Gertrud Lutz-Fankhauser a zürichi ETH Archiv für Zeitgeschichte gyűjteményében helyezte el. A Carl Lutz Alapítvány és a Budapesti Történeti Múzeum május 13-ig a magyar fővárosban készült, Budapest ostrom előtti és utáni múltjához adalékokkal szolgáló képeit mutatja be a Vármúzeum barokk csarnokában.