Az intézményvezető elmondta: meglévő, nagyon rossz állapotú épületeket újítottak fel teljes egészében. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) pályázatán a több mint hárommilliárd forintot laboratóriumok építésére nyerték el, s ennek keretében építettek ki korszerű energiaellátó rendszereket is. Az előzetes számítások szerint a hagyományos fűtés-hűtéssel szemben ez a rendszer annak harmadából, negyedéből üzemel majd.

„Úgy gondoltuk, két legyet ütünk egy csapásra: egyrészt energiaköltségeket kívántunk csökkenteni, másrészt működés közbeni tanulmányozásra szerettünk volna lehetőséget biztosítani a környezetvédelmi kutatás és oktatás területén. Ezért döntöttünk a megújuló energiák széles spektrumának alkalmazása mellett, így alkalmazunk geotermikus energiaforrásokat (talajszondák és hőszivattyúk), szélkereket és napelemeket is” – közölte a rektor.

Hozzátette: a rendszer tervezésében részt vettek a kollégáik, a használat során viszont a méréseket, a tapasztalatok rögzítését, elemzését már a hallgatókkal közösen fogják elvégezni. Bognár László kiemelte, hogy ilyen mérési lehetőségeket kínáló önfenntartó épület – tudomása szerint – nincs Európában. Úgy véli, jó lehetőség lesz a magyarországi viszonyok közepette – természetes körülmények között – a mindennapokban megismerni a megújuló energiák alkalmazhatóságát.

Mint mondta, az egész hálózat kicsinyített modellje lesz annak, amit „nagyban országok, földrészek fognak alkalmazni”. Itt napi szinten modellezhető lesz akár a túltermelés okozta problémák megoldása, akár a kevesebb energiaforrás miatti hiány leküzdése. Az MTI kérdésére a rektor elmondta, hogy a Dunaújvárosi Főiskolán évek óta tartó épületfelújítási, fejlesztési program nagyjából lezárult, még egy futó projektjük van, amelynek keretében egy hegesztőlaboratóriumot alakítanak ki.