Amerikai pite: A találkozó

És íme, az Amerikai pite csapata számára elérkezett a 13 éves osztálytalálkozó, merthogy az 1999-es első rész óta ennyi idő telt el, s valahogy ideologizálni kell az új epizód születését. A három hivatalos mozifilm és a brandhez lazán kapcsolódó négy további videofilm után a Universal Pictures még egy utolsó (?) alkalommal nekilendül, hogy pénzt fialjon a sorozat ismertségéből. Az időutazás olyan szempontból tanulságos, hogy láthatjuk, ennyi idő alatt ki milyen messzire vitte a szépreményű gimikalandok után. Sean William Scott és Alyson Hannigan (utóbbi elsősorban az Így jártam anyátokkal révén) mutathat fel a társaságból talán a legtöbbet, de senki nem vált korosztálya világsztárjává, vagy koronázatlan királyává. Az Amerikai pite: A találkozóban a nagy újratalálkozás és a régi poénok felelevenítése mellet azért jut egy kis idő egy ismételt szüzességelvesztő projektre is. Az eddigi forgatókönyvíró Adam Herz beült a produceri székbe, míg a rendezést egy olyan páros kapta, aki körülbelül egykorú a még mindig fiatal szereplőkkel.


Csak a szél


Az idei Berlinale idején már többször cikkeztünk róla, hogy a versenyprogramban szereplő Csak a szél, Fliegauf Benedek új mozija milyen fogadtatásban részesült az ’A’ kategóriás seregszemlén. A végül a zsűri nagydíját elnyert alkotást a romagyilkosságok ihlették, ám nem a történések pontos feldolgozása, hanem fiktív rendezői reflexió a tragédiákra. A film producere, Mécs Mónika interjút adott az MNO-nak.


Egy élethazugság anatómiája − Együtt az ég alatt


A kezdeti percekben mintha egy reklámfilmbe csöppennénk bele: Martha tanár, férje, Paul, a doktoriját zárja. Szerelmük idilli, konfliktusmentes, vidám baráti társasággal körülvéve. A fiatal párt új állás is várja a napfényes Marseille-ben. Paul utazik előbb, de többé nem jelentkezik: minden előjel nélkül öngyilkos lesz. Andrzej Wajda tanítványa, Jan Schomburg filmje az élethazugságot járja körbe anélkül, hogy bármit is szájba rágna a nézőnek: Martha négy éven keresztül szerette úgy az „álomférjet”, hogy az kettős életet élt. A halál és az álomvilágot megsemmisítő csalódás alapjaiban rázza meg Marthát, az első jöttmentnek odadobná magát. Bár még innen lehetne csak igazán fokozni a tragédiáját, Schomburg megkíméli a nézőt: Alexander személyében Martha ha nem is problémáktól mentes, de nagyvonalú férfit talál, aki nem él vissza a helyzettel. Meglehet, művészfilmben már-már közhelyes megoldás volna a főhőst végleg a sárba taposni, Schomburg azonban más közhelyeket, falvédőre illő „igazságokat” is elkerül. A debütáló rendező szerint Hegel bölcsessége – a történelemben minden legalább egyszer megismétli magát – jól hangzik, de nagyon félrevezető, míg Shakespeare szép sorai − a szerelem nem az Idő bolondja – ma is megállják a helyüket. Van lehetőség a kiút megtalálására: ezzel a reménnyel kecsegtet didaktika nélkül az Együtt az ég alatt. Egy okos, letisztult film mindazoknak, akiknek a szerelem több a phenil-etil-amin részegítő hatásánál.


3D-vel újratöltött filmek: Nyócker, Titanic


A héten két olyan film 3D-vel feltuningolt változata is a mozikba kerül, amelyek korábban már meghódították a közönséget. Ez a trend egyébként idén tovább fog folytatódni, elsősorban animációs filmek leporolt változatai várhatók még a (magyar) mozikba (is). A Titanic esetében a korábban „minden idők legnagyobb bevételét elért filmje” megtisztelő címét is birtokló, 11 Oscar-díjas alkotást köszönthetünk ismét a filmszínházakban. James Cameron melodrámájában Leonardo DiCaprio és Kate Winslet tizenöt évvel ezelőtti fiatalságukkal köszöntenek minket, s a látványos katasztrófatörténet vizualitása a 3D-vel most kap egy újabb lökést. Halkan megjegyezzük, a film nem lett rövidebb a 180+ perc hosszúságánál. A Nyócker 8D esetében már rögtön a címadásnál el kell oszlatnunk egy félreértést, ugyanis a Nyócker 3D-s változata kerül most a mozikba, csak a VIII. kerületre vonatkozó referenciát csempészték a dimenziók közé. Gauder Áron és Novák Emil munkájának leporolását a kényszer is szülte, az évek óta készülő új animációjuk, az Egil ugyanis erősen beszorult mostanság. Így nyúltak vissza időtöltésképp a 2004-es sikerdarabhoz, amelyhez nemcsak 3D-t csaptak, de jelenetek is kikerültek, így feszesebbé vált a dramaturgia. Mivel nem nagyon válogathatunk az új magyar egész estés animációk között mostanában, ezért ennek is szívből örülünk.