rKissNelli
rKissNelli

Csütürtök este ünnepélyesen megnyitották a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált, amelyen az idén az észak-európai országok a díszvendégek, és Claudio Magris olasz író, irodalomtörténész, germanista a Budapest Nagydíjas díszvendég. A fesztivált Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter nyitotta meg: beszédében arra az esztendőre emlékezett, amikor Umberto Eco vehette át a Budapest Nagydíjat. Tőle idézte a beszéde mottóját: Eco egyszer megírta, miért nem szeretne találkozni Platónnal, vagy bármelyik kedvenc írójával. Félne a csalódástól, de főleg attól, hogy zavarában csak annyit tudna kérdezni: mi a helyzet? A miniszter mégis mindenkit arra biztatott: használjuk ki a lehetőséget, hogy személyesen találkozhatunk az írókkal, és mindenkit olvasásra biztatott, hiszen – szintén Umberto Ecóval szólva – a műveletlen ember élete rövid, az olvasott ember viszont sokkal több mindenre emlékezhet, mint amit átélt.

Írok egymást közt. A nagydíjas Claudio Magris (jobbra) Esterházy Péterrel többek között
a közép-európaiság mibenlétéről polemizált.

Fotó: Béres Attila


Az olasz díszvendégnek, Claudio Magrisnak három kötetét is kiadták a fesztiválra. Korábban már megjelent többek között a Duna című esszéregénye, most pedig az Egy másik tenger, a Hangok és a Kisvilágok látott napvilágot, előbbi az Európa Könyvkiadó, utóbbi kettő a Libri Kiadó gondozásában.

A Budapest Nagydíj átadása előtt Grecsó Krisztián író méltatta Claudio Magrist: szerinte a trieszti író felismerte a sokféleség esztétikai és etikai értékét. Ismeri a plurális identitás ösztönös, romantika előtti eszméjét és a modern pluralitást: olyan, mint a folyó, amely mindenkié, mégis egészen sajátos. – Csodálatos kettős szemléletében a tradíciók úgy folynak át egymásba, hogy a közös gyökér közös európai létezést, sőt, közös tudatalattit jelent – mondta Grecsó Krisztián. Az ő személyes kedvence mindezek ellenére nem a Duna című esszéregény, hanem a magyarul frissen megjelent Hangok monológgyűjteménye, de méltatta az Egy másik tenger című kötetet is, amelyben két ifjú barát hagyja el és csalja meg egymást és önmagát. Ezt a művet Grecsó Krisztián Karinthy Frigyes Találkozás egy fiatalemberrel című novellájához hasonlította, de – mint mondta – ennél sokkal árnyaltabbnak tartja Magris kötetét, amelyet döntések, határhelyzetek regényének nevezett. – Felszabadítóan romantikus és reménytelenül keserű, de mégis, ez a könyv Magris szíve – mondta laudációjában az író.

És ez csak a Magvető standja. A könyvfesztivál kínálata szinte befogadhatatlan.

Fotó: Béres Attila

Az Esterházy Péterrel – Mélyi József moderálásával – folytatott pódiumbeszélgetésen szóba került a közép-európaiság fogalma is. Ezzel kapcsolatban rögtön vitába szállt egymással az olasz és a magyar író, mert Claudio Magris szerint erről a fogalomról önmagában nem lehet beszélni, csak irodalma, kultúrája, történelme felől közelíthető meg Közép-Európa fogalma. Abban mindkét szerző egyetértett, hogy a szocialista rendszerek összeomlása előtt határozottabban tudták, hogy mit jelent ez a fogalom: tiltakozást a szovjet uralom ellen (sőt, már korábban, a nácizmus ellen is). – Azt jelentette, hogy két nagyhatalom között is van valami, és ez mi vagyunk – fogalmazott Esterházy Péter. Ma viszont inkább kulturális dimenziót jelenthet a közép-európaiság, amely összeköti a népeket. 

A Budapest Nagydíj újabb kapocs Claudio Magris és Magyarország között – ezt a reményt fejezte ki Csomós Miklós kultúráért felelős főpolgármester-helyettes is, amikor átadta az olasz írónak a díjat. – Tudom, hogy azt keresi ön is, ami összeköt, és nem, ami szétválaszt bennünket, a Duna mentén élő országokat – mondta Csomós Miklós – Kérem, vegye úgy kezébe ezt a díjat, és tegye úgy a többi nagy nemzetközi irodalmi kitüntetése mellé, mint egy olyan nemzet elismerését, amely történelme során igazán megszenvedte a Dunához, vagyis hazájához, ősei földjéhez való kötődését és a határok megannyi változását, változtatását – zárta beszédét Csomós.

Claudio Magris meghatottan vette át az elismerést, és elmondta: erős élmények fűzik Magyarországhoz, hiszen A Habsburg-mítosz című könyvének részleteinek első külföldi megjelenése magyar megjelenés volt. – Mintha ekkor léptem volna ki saját világomból, az otthonomból és beléptem volna az igazi világba – emlékezett a trieszti író.