Pápay György, a lap főszerkesztője elmondta: Bodor Ádám a Székelyföld folyóiratban megjelent Damasskin Nikolsky rókái című művéért, Győrffy Ákos pedig a Magyar Lettre Internationale-ban publikált A Würzburg hullámai című verséért kapja a díjat. Megjegyezte: az elismerés egyben az eddigi életműnek is szól.

A díj pénzjutalommal nem jár, a díjazottak Pető Hunor kisplasztikáját vehetik át. A díjról – amelyet az előző évben a lapban megjelent szerzők kaphatnak meg – kuratórium dönt, ennek tagja Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, Kollár Árpád, a Fiatal Írók Szövetségének elnöke, Szilágyi Márton irodalomtörténész és Pápay György főszerkesztő.

A kéthavonta megjelenő Szépirodalmi Figyelő az előző két hónap folyóirattermésének szépirodalmi anyagát szemlézi másodközlések formájában: több mint ötven, nyomtatásban és az interneten megjelenő orgánumból válogat verset és prózát. A lap másik rovatát a folyóiratnak készített recenziók, könyvismertetések töltik ki.

A díjjal tavaly Papp Tibor író, költő, műfordító, tipográfus és Falvai Mátyás író, kritikus munkásságát ismerték el. A korábbi években Szakonyi Károly író, dramaturg és Térey János költő, író, drámaíró, 2009-ben Krasznahorkai László író és Deák László költő, 2008-ban Kalász Márton költő és Ambrus Lajos író, 2007-ben Temesi Ferenc és Rentz Mátyás író munkásságát ismerte el a kuratórium.

Bodor Ádám 1936. február 22-én született Kolozsváron. 1952-ben, 16 éves korában államellenes szervezkedés és röpcédulák terjesztése vádjával elítélték, a szamosújvári politikai börtönben tartották fogva két évig. Szabadulása után volt gyári munkás, majd a Kolozsvári Református Teológia hallgatója.
Első novellája 1965-ben jelent meg az Utunk című lapban, majd négy évvel később első novelláskötetét is kiadták A tanú címmel. 1969-től, a kötet megjelenésétől kezdve szabadfoglalkozású író. 1970 és 1975 között tagja volt a Román Írószövetségnek. 1982-ben települt át Magyarországra, 1984-től 1988-ig a Magvető Könyvkiadó lektora, majd szerkesztője volt. 1998-tól egy éven át a berlini DAAD Művészi Program ösztöndíjasa volt.
Jelenleg a Holmi szerkesztőbizottságának tagja. 1991-ben elnyerte a Holmi című folyóirat novellapályázatát az egy évvel később megjelent Sinistra körzet című kötetének egyik történetével. 1992-ben adták ki a Vissza a fülesbagolyhoz című elbeszéléskötetét, majd 1999-ben újabb regénnyel jelentkezett, Az érsek látogatásával. 2001-ben látott napvilágot A börtön szaga című interjúkötet, amelyben a szintén kolozsvári Balla Zsófia kérdezte az írót életéről. 2010-ben Az utolsó szénégetők címmel tárcáit adta közre.
Műveiből több filmfeldolgozás készült. A részleg, Gothár Péter 1994-es filmje a Magyar Filmszemlén elnyerte a fődíjat, a legjobb rendezés díját és a külföldi kritikusok díját. Az író pályája során több rangos elismerést kapott, köztük 1970-ben és 1975-ben a Román Írószövetség prózadíját, 1985-ben, 1989-ben és 2002-ben az Év Könyve-, 1986-ban a József Attila-, 1992-ben a Krúdy Gyula-, 1996-ban a Márai Sándor-, 2002-ben a Magyar Irodalmi Díjat. 2003 márciusában vehette át a Kossuth-díjat, 2011-ben Artisjus Irodalmi Nagydíjat kapott.

 

Győrffy Ákos 1976-ban született Vácott. 1996 óta jelennek meg versei folyóiratokban és antológiákban. Könyvei: A Csóványos északi oldala (2000), Akutagava noteszéből (2004), Nem mozdul (2007). Második kötete Aus Akutagawas Notizblock címmel 2006-ban németül is megjelent az aacheni Rimbaud Verlag kiadásában. Legutóbbi műve 2010 őszén jelent meg Havazás Amiens-ben címmel a Magvető Kiadónál. 2000-ben Gérecz Attila-díjjal, 2002-ben Polisz Költészeti Díjjal, 2009-ben Sziveri János-díjjal, 2010-ben Márciusi Ifjak Díjjal és Zelk Zoltán-díjjal, 2011-ben Artisjus Irodalmi Díjjal ismerték el munkásságát.