Irodalom

Ismeretlen Petőfi-kéziratok kerültek elő

rKissNelli, 2012. április 6., péntek 08:23, frissítve: péntek 11:25
A négyoldalas Petőfi-kézirat április 10-én kerül kalapács alá harmincnégymillió forintos kikiáltási áron a Csók István Antikvitás aukcióján. A két fólión három vers található Petőfi Sándor kézírásával. Még ma is rejtély, miért másolta őket egybe, hiszen különböző időpontokban született versekről van szó.

Az eddig ismeretlen kéziratváltozatok egy családtól kerültek elő, akik hetven évvel ezelőtt kapták ajándékba a csiszolt papírra írt verseket. Ahogy mindig, most is véletlen szerencse folytán bukkant fel a kézirat, és Ratzky Rita irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum főtanácsosa szerint ez valószínűleg a későbbiekben is így lesz, mert a magángyűjtők, ha ilyen kincsek birtokában vannak, többnyire szeretik titokban tartani. Általában egy-egy árverés alkalmával kerülnek elő eddig ismeretlen relikviák, ezért soha nem lehet tudni, hogy vajon milyen meglepetéseket tartogat még a jövő.

A Petőfi-hagyatékkal kapcsolatban mindenesetre szerencsések a közgyűjtemények: nyilván azért is, mert nagyon korán kezdték el gyűjteni a költőtől maradt emlékeket, és a gyűjtés sikeréhez Petőfi gyorsan szárba szökkenő kultusza is hozzájárult. Csak a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményében több mint százoldalnyi kéziratot és számos tárgyat őriznek, ezenkívül az Országos Széchényi Könyvtárban és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kézirattárában is vannak Petőfi-kéziratok.

Fotó: Kocsis Zoltán



A most előkerült két fólióra összesen három verset másolt rá Petőfi. Az első lap egyik oldalára a Mit csinálsz, mit varrogatsz ott? címűt, amelyet 1848 januárjában írt. Ha megfordítjuk a lapot, a másik oldalon a Két ország ölelkezése című vers olvasható, amely 1848 júniusában született, és Az 1848-i Uniókor alcímet viseli. Ez a különlegessége az eddig ismert szövegváltozatok sorában, mert az alcím máshol nem szerepel. Ezek természetesen nem ismeretlen versek, ahogyan a harmadik költemény, A munkácsi várban sem az: ennek ugyancsak az Országos Széchényi Könyvtárban van egy másik, teljes kézirata.

Ratzky Rita azt mondta: nem merültek fel kétségek, hogy Petőfi kézírásáról van szó. Az íráskép, a kézirat egésze sugallja ezt, de ilyenkor minden esetben összevetik az előkerült kéziratot más kéziratokkal is. Ha egy hagyatékból kerül elő kézirat, akkor könnyebb a kutatók dolga, mert a származás, a hagyaték útja megerősíti őket, de itt egyedi fóliókról van szó. – Az íráskép lelkünk aznapi hangulatát, de az életkorunkat is tükrözi, hiszen az évek során fejlődik az írásképünk – magyarázta az irodalomtörténész. Szerinte e két fólió írásképe egy boldog, kiegyensúlyozott emberé, mind a három vers kézirata ilyen. Ez azért is nagyon érdekes, mert Petőfit általában szenvedélyes, indulatos emberként ismerjük. De a kéziratok másolása idején még megvolt politikai népszerűsége, és magánemberként is boldog volt, ez látszik az írásán.

Kérdés, hogy miért másolhatta össze a költő éppen ezt a három verset. Az irodalomtörténész maga is sokat gondolkozott ezen, és azt feltételezi, hogy a költő publikálás céljából akarta elküldeni valakinek a verseket, amelyek egyébként nem egymás után születtek. Ennek némiképp ellentmond, hogy A munkácsi várban nem jelent meg a szerző életében, sőt, jóval a halála után közölték először.

A három költemény mindenképpen értékes együttes abból a szempontból, hogy Ratzky Rita szavaival „egy kis forradalomtörténeti vázlatot” alkot, és sokat elmond Petőfi politikai nézeteiről. A Mit csinálsz, mit varrogatsz ott? egy forradalmi változást óhajtó vers. A Két ország ölelkezése Magyarország és Erdély egyesüléséről, az „új magyar nemzet” létrehozásának lehetőségéről beszél, A munkácsi várban (amely 1847 júliusában született) pedig a magyar nemzet régi harcát idézi fel, de – mint minden lírai költemény – valójában ez is magáról Petőfiről szól. Arról, hogy a halált vállalja ő is, de a fogságtól irtózik.

Fotó: Kocsis Zoltán



A kéziratok felfedezésének természetesen van filológiai jelentősége is. – Összevetjük más kéziratokkal, és a Petőfi életében megjelent kötetekben található szövegekkel, és belekerülnek majd a kritikai kiadás megfelelő kötete jegyzetanyagának pótlásába, ha olyan tulajdonoshoz kerülnek, aki ezt lehetővé teszi. Nincs sok szövegeltérés a versekben az eddig ismert változatokhoz képest, de például a Két ország ölelkezésében van egy szócsere: a győzedelmes szó helyett késedelmes szerepel – mondta el Ratzky Rita. Ezek után elgondolkodtató lehet, hogy melyik kézirat született előbb és hogy mit fejez ki a két különböző szövegváltozat. Az irodalomtörténész szerint a késedelmességre való utalás jól mutatja, hogy Petőfi a maga „plebejus forradalmiságában” mindent sokkal előbb szeretett volna megvalósítani, mint az 1848-as kormány. Ezért is történt, hogy végül nem választották meg képviselőnek, amit azonban nem kudarcként élt meg, hiszen költőként is el tudta mondani a véleményét.

hirdetés
hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása