A változtatás tartalmazza a támogatási rendszer csúcsán álló új intézmény, a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Zrt. működésére vonatkozó rendelkezéseket. Eszerint a filmalap állandó forrása a hatos lottó játékadójának 80 százaléka lesz. A változtatással a támogatási rendszer eddigi hármas tagozódása megszűnik, egyedül a szelektív támogatás marad meg.

A Mozgókép Koordinációs Tanács helyett a filmalap kétoldalú megállapodásokkal hajtja majd végre az állami források felhasználásának koordinációját ezután. A törvény meghatározza a filmszakma alapvető fogalmait, így például a magyar filmalkotás, a koprodukciós filmalkotás, a filmterjesztés, a filmgyártás és a kulturális értéket műfaja alapján létrehozó filmalkotás definícióját. Ez utóbbiból kiveszi valóságshow-kat és a szappanoperákat, így ezek nem részesülhetnek támogatásban.

A támogatási feladatokat a jövőben a filmalap vezérigazgatója és az öttagú döntőbizottság látja el. A törvény szerint lehetőséget kell adni a különböző filmalkotói nemzedékek, műhelyek irányzatok, esélyegyenlőségen alapuló minél teljesebb körű bemutatkozására, ezért a támogatási rendszer kialakításakor a filmalap meghatározza az egyes részterületek közötti arányokat, egyensúlyt teremt az alkotói, filmelőállítói, terjesztési és nézői szempontok, valamint a művészeti és gazdasági érdekek között.

A hatósági felügyeleti rendszer is átalakul: a mozgóképszakmai hatóság feladatait a jövőben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság látja el, így feladatkörébe tartozik majd az art mozik besorolási eljárása és ellenőrzése, az art mozivá minősítés feltételeit azonban miniszteri rendelet állapítja majd meg. A médiahatóság végzi el a kiskorúak védelme érdekében szükséges filmbesorolást is. Erre a feladatra létrehozzák a legalább 14, legfeljebb 28 tagból álló korhatárbizottságot, amely szakmai – gyermekpszichológus, pedagógus, filmterjesztő – szervezetek delegáltjaival működik majd.

A törvény a Magyar Mozgókép Mestere díj helyett létrehozza a Nemzet Filmművésze címet, amelyet a kultúráért felelős miniszter javaslata alapján a kormány ítélne oda legfeljebb évente egy, 65. életévét betöltött, a díjazás évében már Kossuth-díjjal rendelkező alkotónak, feltéve, hogy az élő díjazottak száma nem haladja meg a 15 főt.
A törvénymódosítás arról is rendelkezik, hogy a nemzeti filmvagyonra vonatkozó vagyonkezelői jogokat 2012-től a Magyar Nemzeti Digitális Archívum gyakorolja, de a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztését külön jogszabály, illetve az archívummal kötött megállapodás alapján a filmalap végzi majd.