Kálnoki-Gyöngyössy: Nyitott Szentendrét!

P. Szabó Ernő

2014. december 30., kedd 13:45, frissítve: kedd 12:14

Több mint 13 ezren nézték meg a MűvészetMalom nagyszabású Czóbel-kiállítását, ami ahhoz képest, hogy a malomnak korábban egész év alatt volt húszezer látogatója, igen nagy sikernek mondható. És most újabb kiállítások láthatók Szentendrén. Kálnoki-Gyöngyössy Márton, a Ferenczy Múzeum igazgatója, a városi kulturális központ ügyvezető igazgatója válaszol.
A mintegy 200 művet bemutató tárlatot reprezentatív, angol és magyar nyelven megjelent katalógus kísérte, az érdeklődést jól jelzi, hogy magyar változata már el is fogyott – érzékelteti a Czóbel-tárlat sikerét a szakember, s hozzáteszi: a kiállítás anyagi sikere jótékony hatással volt a múzeum működési feltételeire is. A MűvészetMalomban rendezett tárlat mellett sokan látogatták meg a Czóbel-házat is, és éppen az épület állapotáról akkor megfogalmazódott kritikák hatására érlelődött meg az elhatározás a ház felújítására. Kálnoki-Gyöngyössy Márton bízik benne, hogy ez egy folyamat első állomását jelenti, hiszen 2016-ban a MűvészetMalomban Barcsay-életműkiállítás jön, s ez alkalmat ad a festő emlékmúzeumának megújítására is.

Mindez azt jelenti, hogy életképes a modell, amelyet két évvel ezelőtt hoztak létre azzal, hogy a Ferenczy Múzeum „megkapta” a MűvészetMalom tereit, de a működéshez szükséges pénzt az első év nagy részben, 2013-ban és 2014-ben pedig teljesen a múzeumnak kellett összekalapoznia.

Kálnoki-Gyöngyössy Márton

Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet
„A feladat annál is inkább nagy kihívást jelentett – magyarázza az igazgató –, mert néhány évvel ezelőtt a Ferenczy Múzeum tekintélyes adósságot halmozott föl. A megyei múzeumi hálózat megszűnésekor ugyanis, 2013 januárja után, amikor a múzeum a városhoz került, helytelenül állapították meg a költségvetését, ráadásul akkor újították föl a Pajor-kúriát is, így három év alatt gyakorlatilag egymilliárd forintot kellett előteremteni. Tekintve, hogy a 27 ezer lakosú Szentendre anyagi forrásai meglehetősen korlátozottak, ehhez erős állami támogatásra volt szükség. Mára kialakultak a biztonságos működés forrásai.”

Kálnoki-Gyöngyössy szerint a Pajor-kúria 2013. júliusi megnyitása, annak megújuló állandó kiállításai és a MűvészetMalom átvétele lehetővé tették egy olyan műtárgy-gyarapítási, kiállítási program kialakítását, amely újrapozicionálhatja Szentendrét az ország múzeumi térképén, de a kortárs művészet világában is.

– Ha Szentendre bezárul, provinciálissá válhat – állítja az igazgató. A városban jelenleg látható két tárlat, a Zsidó kéziratok és szertartási tárgyak a jeruzsálemi Izrael Múzeum anyagából című vándorkiállítás a Szentendrei Képtárban és a kortárs geometrikus törekvéseket bemutató csoportos kiállítás a MűvészetMalomban mindenesetre nem a bezárulás, hanem valóban a nyitás dokumentumai. Előbbi német kezdeményezésre jött létre, magyar művészek részvételével, az utóbbi gondolata a budapesti izraeli nagykövetségen született meg, s a tárlat Szentendre után több olyan vidéki magyar városban a közönség elé kerül, ahol valaha jelentősebb zsidó közösség élt.

A folytatás? 2015 nagy kiállítását a XX. századi magyar képzőművészet egyik legjelentősebb képviselője, Perlrott Csaba Vilmos alkotásaiból rendezik meg május vége és szeptember eleje között. A nagyszabású tárlatok mellett Kálnoki-Gyöngyössy Márton fontosnak érzi a szentendrei kis múzeumok felújításának a folytatását is, ezzel párhuzamosan kiállításaik megújítását.

A 2007-ben megújult Ámos Imre–Anna Margit Emlékmúzeumra utalva fogalmazta meg, hogy a bennük őrzött művek gyakran nemzetközi figyelmet is érdemelnek. Ilyenek például Ámos alkotásai, amelyek izraeli bemutatását és viszonzásként egy kortárs izraeli tárlat szentendrei megrendezését is elképzelhetőnek tartja, ezt akár egy európai iskolás tárlat utaztatása is követhetne.

Értékek Szentendréről és Szentendrének – Kálnoki-Gyöngyössy Márton számára éppen az értékközvetítés miatt fontos, hogy nemcsak a múzeum igazgatója, de a szentendrei kulturális központ ügyvezetője is. Ami minőséget képvisel, annak helyet kell biztosítani a múzeumban ugyanúgy, mint például a Szentendrei Teátrum programjában is.

Mácsai Pál kifejezetten Szentendrére rendezte meg az Übü királyt, az ügyvezető meghívta dolgozni Alföldi Róbertet és Vidnyánszky Attilát is. „Nem a kánont szeretnénk felmondani – hangsúlyozza –, hanem izgalmas élményeket szeretnénk adni a Pajor-kúriában, a MűvészetMalomban rendezett tárlatokkal éppen úgy, mint a Városháza udvarán tartott előadásokkal.”