Kassák Lajos és a háború kultúrája

fib

2015. július 10., péntek 14:27

Jelzés a világba – Háború, Avantgárd, Kassák címmel Kassák Lajos első világháború alatti, a két háború közötti és vázlatosan az időskori munkásságát bemutató kiállítás nyílt az óbudai Kassák Múzeumban június végén. A tárlat középpontjába a magyar avantgárd legjelentősebb alkotójának háborúról vallott nézetei kerültek, különös tekintettel A Tett című antimilitarista folyóiratra.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára 2015 legfontosabb kiállításának nevezte a Várkert Bazárban e hét kedden nyílt, Új világ született című első világháborús tárlatot, amelyet, ahogy fogalmazott, mindenkinek látnia kell, aki meg akarja érteni a 20. századot. Az utcán strázsáló monumentális katonaszobrokkal hirdetett, színes-szagos kiállítás mellett azonban nem szabad elfeledkezni az olyan kisebb, esetenként akár periferikusnak tűnő tárlatokról sem, mint a Kassák Múzeum háborús kiállítása.

A szűkített látószög ugyanis gyakran alaposabb megfigyelést tesz lehetővé. Az első világháború narratívái beláthatatlanul sokfélék, és néha nem árt az átfogó kép megismerése mellett alaposan elmélyülni egy-egy témában. A Jelzés a világba című kiállítás éppen ezt teszi lehetővé: Kassák Lajos munkásságán keresztül mutatja be az első világháború (kezdeti) időszakának egyik ritka művészi-közéleti kiállását, a háborúellenességet.

A háború nem csak a harctereken folyt, a gépesített mészárlás saját kultúrát teremtett, amely, hasonlóan a sokmilliós áldozattal járó öldökléshez, megváltoztatta a világot – de legalábbis a művészetet. Az avantgárd mozgalmak visszafordíthatatlan folyamatot indítottak el a művészeti életben, az új szellemiség legjelentősebb képviselője hazánkban az 1887-ben Érsekújváron született Kassák Lajos volt. Kortársaihoz hasonlóan ő maga is nagy elánnal vetette bele magát a háborús diskurzusba, 1915-ben azonban átértékelte nézeteit, és az év őszén elindította A Tett című antimilitarista lapját, amely haladó szellemiségével a korszak minden uralkodó nézetével szembement.

Fotó: Nagy Béla / Magyar Nemzet

A kiállítás plakátok, újságok, festmények, reklámtervek, idézetek, fotók, érintőképernyős monitoron elérhető információk, infografikák segítségével mutatja be azt a folyamatot, ahogy a társadalomkritikus folyóirat élén Kassák nemet mondott az „ellenség”, vagyis a hármas szövetséggel szemben álló nemzeteket megbélyegző beszédmódra. Ma, a háború következményeinek ismeretében különösen érdekes a hazai közvélemény Kassák mozgalmára adott reakciójával szembesülni, hiszen a magyar sajtó belső ellenségként tekintett a lapra, elfogadhatatlannak tartva a háborúellenességet.

A Dobó Gábor és Szeredi Merse Pál kurátorok által megvalósított kiállítás legfőbb erénye, hogy egyszerű eszközökkel, a monumentalitás szándéka nélkül is érvényesen és frissen beszél egy korszakról, amely voltaképpen megteremtette a 20. századi monumentalitást. Hiszen ne feledjük, a kor popularista szólamaiban már ott voltak a totalitárius rendszerek szörnyűségeinek csírái. Az első magyar avantgárd lap szellemi alakulását és a hazai, illetve nemzetközi közegét bemutató kiállítás így jócskán túlmutat önmagán. Bátran kijelenthető tehát: aki jobban akarja érteni a 20. századot, annak a Kassák Múzeumba is érdemes jegyet váltania.

A kiállítás szeptember 27-ig látogatható.