A középkort idéző első vásárnapot több mint egy évtizeddel ezelőtt, a millennium évében szervezték meg a 300 lelkes faluban – mondta Krenner Róbert, Csempeszkopács független polgármestere. Felidézte, hogy már a kezdetekkor arra törekedtek, hogy a „lufi- és műanyagjáték-árus, vattacukros” falunap helyett a régi, hagyományos vásárhoz kapcsolódó programokat szervezzenek. Meghívták a környékbeli mesterembereket, akik azóta is visszatérő vendégei a csempeszkopácsi vásárnapnak. A kézművesek – kovács, papírmerítő, kosárfonó, mézes-bábos, gyertyamerítő, fazekas, fafaragó, ötvös – a helyszínen készítik el a mesterműveket, mert nemcsak eladni akarják a portékáikat, hanem azt is meg akarják mutatni, hogyan készül – hangsúlyozta a polgármester.

A vásárnapi programokról elmondta: a középkori hangulatot idéző, sátras fogadóban elköltött ebéd után jelmezben, fegyverekkel, ágyúval felszerelkezve bevonul a szombathelyi Fekete Sereg. Délután vásári komédiások, hagyományőrző együttesek szórakoztatják a közönséget. A falu első embere jó idő esetén – mivel szabadtéri rendezvényről van szó – 1-2 ezer látogatóra számít. Az elmúlt években szép számmal érkeztek vendégek Ausztriából is. A középkori páncélba öltözött osztrák lovagok például évek óta aktív részesei a mulatságnak; sátrat vernek és a vásári menettel együtt vonulnak fel.

Csempeszkopács 13. századi román stílusú templomát év közben is nagyon sokan látogatják, az országos hírű műemlék építészeti látványosságnak számít. A római katolikus templom szinte egyidős a jáki templommal, a szakemberek szerint valószínűleg ugyanazok a mesteremberek építették, akik a jáki templomot – hívta fel a figyelmet a polgármester.