A Kossuth Kiadó kétségkívül az egyre inkább élénkülni látszó hazai e-könyv piac egyik meghatározó szereplőjének számít, hiszen ők üzemeltetik az elektronikus tartalomszolgáltatás terén komoly súlyt képviselő Multimédiaplázát is, ahonnan számos magyar szöveg tölthető le pénzért, legálisan.

Egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy a digitális piac meghódítása és kiszélesítése komoly próba elé állítja a hazai könyvszakmát, hiszen nagy áttörésről még korai lenni beszélni, ami az elektronikus tartalmak fogyasztását illeti. Vagyis Magyarországon még nagyon korai lenne a Gutenberg-galaxis hirtelen összezsugorodásáról beszélni, de a könyvpiac átalakulása ennek ellenére is elkerülhetetlennek látszik. Nagyon nem mindegy például, hogy milyen formában és milyen tartalmak lesznek elérhetők magyar nyelven a jövőben azok számára, akik nem papíralapon kívánnak olvasni, ezért viszonylag széles az út a kísérletezés előtt.

A Kossuth Kiadó által 2012. július 19-én bemutatott új fejlesztés, vagyis az okoskönyv is a kísérletező kedv újabb bizonyítékának tekinthető. Kocsis András Sándor, a kiadó elnök-vezérigazgatója felidézte, hogy a történet egy hónapokkal ezelőtti telefonhívással kezdődött, amikor egy ismerőse a figyelmébe ajánlotta az egyik barátja ötletét. Kiderült, hogy az ötlet az Európa Kommunikációs Ügynökség tulajdonos ügyvezetőjétől, Takács Imrétől származik, és először egy okostelefonra „hangszerelt” mesekönyv megvalósítása merült fel.

Fotó: Székelyhidi Balázs


A már le is védett „okoskönyv” kifejezés lényegében egy A4-es lapnál alig nagyobb, zsebméretűre összehajtott, képes füzetecskét jelent, amiben úgynevezett QR-kódok vannak elhelyezve. Ezekkel a kódokkal nap, mint nap találkozhatunk plakátokon, kiadványokban. A kusza labirintusnak látszó fekete-fehér minták valójában vonalkódok, amik számos információt tartalmaznak. Az okoskönyv tartalma is úgy válik elérhetővé, hogy az okostelefon kamerája felismeri a füzetecskében található kódokat, és egy ingyen letölthető alkalmazás segítségével az adott információ – hang, kép, vagy akár videó is – ezt követően már megtekinthető, meghallgatható a készüléken. A már említett mese esetében – szerzője Sarkadi Ágnes, a kiadványhoz készített 50 akvarellkép alkotója Fekete Hajnal – a QR-kódok segítségével egy csintalan nyulakról szóló mese elevenedik meg képek és hang segítségével, a szöveget Stenczer Béla színész tolmácsolja. Ráadásul valójában hat mesét kap a vásárló egyben, hiszen egy-egy fejezet után el lehet dönteni, milyen irányban bonyolódjon a történet.

Régi megoldások új köntösben.

Grafika: Szathmáry István Pál


Ha már szóba került a vásárlás: a mese, ahogy a kiadó másik okoskönyve, A Budapest – A 20 legszebb látnivaló című kiadvány is, melyben a kódok felismerése után egy-egy fotóvetítés indul el, miközben a narrátor a látnivaló és környéke történetéről, érdekességeiről mesél, viszonylag olcsón, alig több mint háromszáz forintért vásárolható meg. Ez utóbbi kiadvány nem titkoltan az országimázs javításában is szerepet játszhat, hiszen a magyar fővárost reklámozó brosúrákat külföldön is lehet majd teríteni. Az angolul is megjelentett füzetecske kétórányi tartalmat kínál, a további fejlesztések pedig elvileg azt is lehetővé teszik a későbbiek során, hogy GPS segítségével felismerve tartózkodási helyünket az okoskönyv útvonalakat ajánljon. A Turizmus Zrt. mindenesetre lát fantáziát a dologban, hiszen máris megrendeltek ötezer példányt. Kocsis reményeit fejezte ki, hogy más nagyvárosok is kapni fognak az alkalmon, és hasonló kiadvány készülhet mondjuk Szegedről vagy Székesfehérvárról is.

Fotó: Székelyhidi Balázs


Elhangzott több tanulságos kérdés is a prezentáción, az egyik például azt firtatta, egyáltalán miért van szükség a füzetecskére, miért nem egy internetről letölthető alkalmazás formájában valósult meg a fejlesztés. Kocsis szerint éppen azért, mert ez a kicsike kiadvány mégiscsak szemet szúr, ellenben elég nehéz lenne csak úgy rávenni mondjuk egy szingapúrit arra, hogy a rengeteg neten elérhető szolgáltatás tengeréből halássza magának a Budapest-sétát. Kivédeni persze nem lehet, hogy a fejlesztés felkerüljön az internetre is, de talán van rá remény, hogy mégiscsak sikerült egy olyan frappáns és elegáns formát találni, amiben a könyv hagyományos erényei (például a tapinthatóság és a szép tördelés) találkozik a virtuális világ kínálta lehetőségekkel.