Ez az első alkalom, hogy a veszélyeztetett főemlősfaj szaporodott a szegedi állatkertben. Jáde a dél-afrikai születésű, Angliából érkezett Rafael és a Franciaországban született Melanie hűséges gibbonszerelmének gyümölcse – közölte Veprik Róbert igazgató.


A kölyök még télen jött világra, de idő kellett, hogy megerősödjön. A hideg idő elmúltával azonban már a látogatók is megfigyelhetik, amint anyjára csimpaszkodva napozik vagy gyakorolja a gibbonokra oly jellemző „akrobatamutatványokat”.

Az aranyarcú gibbonok Délkelet-Ázsia alacsonyabban fekvő trópusi erdőiben élnek. Gyümölcsökkel, hajtásokkal, levelekkel, ritkán rovarokkal táplálkoznak.


Jáde nemét egyelőre gondozói sem tudják, de néhány hónapon belül kiderül. Az újszülött kölykök bundája világossárga, majd néhány hónap múlva feketére színeződik, és csak az arcuk marad sárgás. A hímeknek ez lesz a végleges színük, de a nőstények színe ismét sárgás árnyalatúra vált, mire elérik az ivarérett kort.

A gibbonok monogám kapcsolatban élnek, és a nőstények 30 hetes vemhesség után általában egy kölyköt hoznak a világra. A fiatal egyed 6-8 évig szüleivel marad.

 

Fotók: zooszeged.hu

A gibbonfélék helyváltoztatási módja egyedülálló az állatvilágban: függeszkedve, fogásról fogásra haladnak anélkül, hogy közben lábukat használnák. E laza mozgást különleges anatómiájuk teszi lehetővé: míg az ember esetében a kar a test hosszának harmada, addig a gibbonoknál két és félszerese.

Az aranyarcú gibbon, csakúgy mint az összes emberszabású, veszélyeztetett faj. Természetes populációinak létszámát nemcsak az élőhelyek pusztulása, hanem a vadászat is csökkenti, sokan gyógyerőt tulajdonítanak testrészeinek. Az európai állatkertek is nemzetközi fajmegmentési program keretében tartják, ebben vesz részt a Szegedi Vadaspark is a ritka faj szaporításával.