Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Robert Sabatier francia író, költő, a legrangosabb francia irodalmi díj, a Goncourt-díj döntőbizottságának legidősebb tagja. A világon több millió példányban eladott, Les allumettes suédoises (A svéd gyufa) című regény szerzőjeként vált ismertté; a könyvben egy kisfiú, Olivier kalandjain keresztül saját, a párizsi Montmartre-on töltött gyerekkorát meséli el.

Fotó: Larousse


A népszerű stílusban író szerző 1923. augusztus 17-én született, gyerekkorát árvaként a Montmartre-on töltötte, majd vidéken tipográfusnak tanult. A második világháború után visszatért a fővárosba, ahol ettől kezdve csak az irodalomnak élt. Verseskötetei után első regénye 1953-ban jelent meg Alain et nègre címmel, amelyet a Les Lettres francaises című irodalmi lap „az első francia antirasszista regényként” üdvözölt, majd Julien Duvivier (több más Sabaiter-regénnyel egyetemben) filmet is forgatott belőle.

Albert Camus biztatására Sabatier a következő 15 évben 15 művet publikált. A népszerűséget és a nemzetközi elismerést azonban csak az 1969-ben megjelent, Les allumettes suédoises (A svéd gyufa) című regényével vívta ki, amelyet harminc év alatt hét újabb epizód követett a kis Olivier kalandjairól. Sabatier tucatnyi verseskötet és egy kilenckötetes, a francia költészet történetéről írt monumentális mű szerzőjeként is ismert. Ez utóbbit 1976-ban kezdte publikálni. Saját bevallása szerint 25 millió verssor elolvasásával összesen negyven évig dolgozott rajta.

1969-ben megkapta a Francia Akadémia Nagydíját; a Goncourt-díj döntőbizottságának tagjaként 1971-től több mint negyven éven át a francia irodalmi élet egyik legbefolyásosabb figurájának számított. 

A magyar olvasók 1958-ban vehették kézbe először Bulvár című regényét, amely az Európa Könyvkiadó gondozásában jelent meg. Somlyó György a kortárs francia költészetet bemutató Hallomás című kötetében öt verset fordított tőle. A 75. születésnapja alkalmából megjelent A maszkok és a tükör című verseskötete Tímár György fordításában olvasható magyarul.