Az első nap mindjárt Tim Burton tette tiszteletét a fesztiválon. Igaz, a hollywoodi rendező – ezúttal produceri minőségében – hivatalból érkezett: az Abraham Lincoln, a vámpírvadász című film mostani világpremierjére elkísérte az alkotás orosz rendezőjét, Timur Bekmambetovot. A hetvenmillió dolláros amerikai blockbuster direktora, Bekmambetov sikeresen folytatja párhuzamosan honi és nemzetközi karrierjét, hírnevét pedig egy orosz szuperprodukcióval, a hazánkban is vetített Éjszakai őrséggel alapozta meg 2004-ben.

A magyar mozikban augusztus elejétől látható az akcióhorror csak egy a speciális vetítések sorában, amivel a nemzetköziségét és presztízsét próbálja a moszkvai fesztivál tudatosítani a látogatókban. Az évek óta Nyikita Mihalkov elnökletével működő rendezvényen idén 17 nagyjátékfilm világpremierjét tartják a hivatalos versenyprogramban. A meghívottak között szerepel a szombat este már vetített Az ajtó, Szabó István Szabó Magda-adaptációja is, amelyet a rendező mellett az Oscar-díjas főszereplőnő, Helen Mirren is személyesen kísért el Moszkvába. Vetélytársai között pedig orosz, iráni, kínai, lengyel, olasz, horvát és brit alkotások szerepelnek.

Jelenet az egyik orosz versenyfilmből, A hordából. Tatárok végórái.


Az első orosz versenyfilm, A horda vetítése egyébként már szintén lezajlott. A film túl hosszú volt, túl sok mindent akart egy történetbe sűríteni, s minden jelenete olyan nagyságot hirdetett, amely nemcsak a múltról, de a jelenről is szólt. A cím a tatár hódítók hordáit nevesíti, a film azok végóráiról számol be. Az orosz vonatkozást pedig az a történet adja, amely moszkvai Szent Alekszij 1357-es csodatételéről szól. A legenda szerint Szent Alekszij gyógyította meg a vakságból a tatár királynőt, Taidulát a XIV. század második felében, néhány évvel a tatár hordák belső válsága és anarchiába zuhanása előtt. A sok tekintetben a Dzsingisz kán uralkodásáról szóló, a Mongolra emlékeztető darab sokkal szűkebb közönségnek szó, története kevésbé közismert, utalásai orosz nézők számára értelmezhetők.

A lengyel versenyfilm, a 80 millió újabb sikeres darabja a lengyel történelmi közelmúlt mozgóképes feldolgozásának


Az eddig vetített hét versenyfilm közül méreteivel és ambíciójával az orosz alkotás tűnt ki, a legnívósabb viszont egy – orosz történelmi vonatkozásokkal szintén bíró – lengyel mozi volt, amely nem éppen a legkedvezőbb képet festi az oroszokról. A 80 millió címet viselő film újabb sikeres darabja a lengyel történelmi közelmúlt mozgóképes feldolgozásának. A tavaly elkészült Fekete csütörtök után ezúttal a Szolidaritás megalakulásáról, Lech Walesa mozgalmáról készült film.

A történet 1981-ben Wrocławban játszódik, és néhány szakszervezetis életén keresztül tekinthetünk be a lengyel besúgás és kommunista elnyomás működésébe – előremutató gondolatokkal, amelyeket a film elején látható tüntetés alá bejátszott Dvořák Újvilág szimfónia dallamai közvetítenek. A cím pedig arra a 80 millió zlotyra utal, amelyet egy összegben vettek fel a szakszervezetisek a bankból, hogy a földalatti mozgalmat finanszírozzák. A megtörtént eseményeket feldolgozó mozi néhol tévéfilmes hatást keltett, de témafeldolgozásával, üzenetével eddig kiemelkedik a moszkvai mezőnyből.