Völgy 2012

Művészetek Völgye: világra nyitott udvarok

Muray Gábor

2012. július 30., hétfő 17:29
Telt házzal zsizseg Kapolcs, péntek óta zajlik a 22. Művészetek Völgye, amely most kisebb költségvetéssel, de annál nagyobb szívvel kanyarodott vissza az alapgondolathoz: udvarokon és pajtákban közel hozni a művészeteket az egyes emberhez. Kisebb csodák történnek itt percenként a kiállítóterekben, pódiumokon, patakpartokon és templomokban – és a befogadáshoz tényleg csak nyitottság kell.

Szabó Csaba, az Ajka-Padragkút Táncegyüttes tánckarvezetője megszállott ember – mondja Márta István, a Művészetek Völgye vezetője egy rövid presszó és egy mákos rétes felett. Katlan Tóni kávézójában ülünk, még a délutáni, irdatlan zuhé előtti, vasárnapi rekkenő nyugalomban. A Népművészet Ifjú Mestere címet is birtokló megszállott itt, a kávézó melletti fazekasműhelyben rendezett kiállítást évek-évtizedek helytörténeti-néprajzi gyűjtéséből.

Hangyaszorgalommal összeszedett tárgyi emlékek elevenítik fel a kort, ami a jövőből visszanézve inkább tűnik idillinek, mint nyomorúságosnak, pláne, hogy a városi ember ennek a kornak a nosztalgiája – romantikája és folklórja – miatt jár elsősorban ide. Különösen a 2004-ben elhunyt kapolcsi pásztorfaragó, Fekete Gyula pásztorbotjait szeretem – nordic walkingra ugyan nem alkalmasak, de akkora lelkük van, hogy éjszakánként, lámpaoltás után minden bizonnyal életre kelnek, s járnak egyet a falu környéki legelőkön.

Hirdetés
Fekete Gyula pásztorbotjai

Fotó: Muray Gábor


Vannak itt régi kapolcsi viseletek, szerszámok, bútorok, cirádás, sárgult levelek, és fotók, például a 60-as évekbeli nagy árvízről, lakodalmakról, a már említett Fekete Gyuláról szamárháton… Jó itt kezdeni a „völgyezést”, ebből a perspektívából azért máshogyan nyílik meg a falu, mint mondjuk a Pokol-lik söntéséből.

A polgármester szerint idejön a világ

Mivel a Völgynek – mint minden más nagyrendezvénynek –, bőven akadnak ellenzői, irigyei is, Márvány Gyuláné Ellit, a község polgármesterét kérjük meg, hogy segítsen szétcsapatni az aggályokat. – Fontos nekünk a Művészetek Völgye, így ismerik meg a nevünket. Mondanom sem kell, ez milyen sokat jelent a mai világban. Vannak persze ellendrukkerek itt is, mint mindenhol, de remélem, nem az ő szavuk a mérvadó. Épül, szépül a falu, mindenki igyekszik a portáját rendben tartani, készülnek erre a tíz napra. Nem véletlen, hogy itt jött létre a fesztivál, hiszen a kapolcsi emberek nyitottak, befogadóak, képesek az új dolgokat meglátni, észrevenni, közreműködni benne – véli Kapolcs első embere, aki szerint az a fesztivál fő hozadéka, hogy tíz napra tényleg idejön a világ, a kapolcsiak vannak a középpontban. – Kell ennél több? – teszi fel a költői kérdést Márvány Gyuláné, akit helyben nemes egyszerűséggel Fektetős Elliként ismernek a völgylakók, mert a polgármester koordinálja a szálláshelyek kiadását is. Elmondja, hogy tavaly a rossz idő ellenére mintegy 8000 vendégéjszakát töltöttek itt a fesztiválozók, az „itt” a völgy hat települését jelenti: Monostorapáti, Taliándörögd, Kapolcs, Vigántpetend, Öcs, Pula, de a távolabbi településeken is szálltak meg fesztiválozók, avagy „kapolcsjárók”, például Tapolcán, Veszprémben.

Életmentő infúzió a pajták fesztiváljának

Az idei, 22. fesztivált már csak Kapolcson és Taliándörögdön rendezik, amihez – önerőből – Vigántpetend is kapcsolódott, de távolabbi települések is igyekeznek hasznot húzni a Bakonyalját elárasztó kultúrturistákból, szinte minden környékbeli településen akad kisebb-nagyobb rendezvény. Ez is azt mutatja, hogy a helyiek nyugalmát ugyan tényleg felborító áradatnak komoly pozitív hozadékai is vannak. Márvány Gyuláné például különösen büszke a tavaly elindított Kékabrosz mozgalomra: a kistermelői vendégasztal lényege, hogy a falusiak a kiskertben és a környéken megtermelt alapanyagokból főzött ételeket kínálnak a vendégeknek. A mozgalom tavaly óta bővült, csakúgy, mint a szintén 2011-ben indított kapolcsi közös termelői piac, amely – túrákkal, vetítésekkel, kiállításokkal nyakon öntve – igyekszik év közben is csalogatni a turistákat.

Pár éve újra van víz a mesebeli Eger-patakban Kapolcson

Fotó: Muray Gábor

Kapolcs mindenesetre most színültig telt, a Völgy él, virul, és a „hömbölgő” fesztiválozókkal békés egyetértésben élvezik ki a fesztivált a nagycsaládosok, annyi itt a gyerek, mint a napraforgó a nagyvázsonyi platón. A Művészetek Völgye persze az idén is majdnem elmaradt: a porták, udvarok, pajták fesztiválján nem lehet kordonos beléptetéssel minden ideérkezőt jegyvásárlásra kényszeríteni, a financiális háttér a mindenkori kultúrpolitika szeszélyére van bízva. Most például Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere adott életmentő infúziót a Völgynek, saját keretéből 20 millió forinttal toldotta meg az idei költségvetést, ami így összesen 81 millió forintra rúg.

Akác, lösz, Napra

És a fesztivál megváltozott. Baljós előérzetekkel jöttem le az idén, de kellemesen csalódtam. Lackfi János völgyköltő szerint a Völgy lényege nem más, mint lelki értelemben is újraalapítani Magyarországot, újratölteni a rendszert. Az áldott állapotban lévő Palya Bea, a Völgy háziasszonya szerint valami plusz lélek lakik itt. És ez lépten-nyomon érezhető is. A nagyszínpadokra szervezett programdömping helyett a szervezők végérvényesen a kis udvarok színes-szagos pódiumai mellett döntöttek, ami egyértelműen az eredeti gondolathoz való visszakanyarodást jelzi. Kanyargunk mi is napközben eleget a Malom-sziget kézművessátrai, zenei-irodalmi-művészeti beszélgetései, este pedig a megannyi koncerthelyszínecske között.

Sok gyereknek a Völgy jelenti az éves nyaralást

Fotó: Muray Gábor

Újra rezidens a Gryllus testvérpár a Kalákával, itt van az állítása szerint élete legnagyobb vállalkozásába fogó Földes László Hobó, aki az életműve összes állomását végigdörmögi majd a Malompart teraszán, szombaton az 50-es jubileumát töltő Rolling Stones volt nála terítéken. Vele egy időben pedig felejthetetlen koncertet adott Both Miklós zenekara, a Napra a kapolcsi Kobuci kertben. Az akácokkal benőtt löszfalba vájt teraszocskán a teljes zenekar nem fért volna el, így otthon maradt a dobos. A bartóki hagyományokat folytató, a kárpát-medencei népzenét újraértelmező Napra koncertje olyan volt, mint most Kapolcs – autentikus és természetes. A közönséggel együtt lélegző, folkkocsmás hangzásvilágú, de – ahogy a gitáros zseni, Both Miklós emlegetni szokta – stenkes. Azaz katartikus. Már csak egy ilyen koncertért is bőven megéri idejönni, azt meg már többször leírtam, hogy a Művészetek Völgyéhez külsősként csatlakozó kapolcsi Kobuci valószínűleg a világ legjobb atmoszférájú folkkocsmája.

Vasárnap a hátam mögött harangoztak a templomban, mellettem kávét pörköltek, a pajtában kivetítőn ment az olimpia, Szabó Csaba kiállításán régi öregek énekeltek kapolcsi dalokat. Jégeső ide vagy oda, nagyon sokan vagyunk itt otthon, és nagyon-nagyon távolinak tűnik most a város – az összes nyavalyájával együtt.





2010 – amikor még nagy volt a Völgy
(szovjet LOMO kompakt géppel készült képek)

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Éppen pünkösdkor jelent meg Koinónia címmel Horváth Barna (1936–2009) református esperes életműsorozatának harmadik kötete, tizenkét teológiai tanulmány. Tovább

Eurovíziós Dalfesztivál

10. lett ByeAlex

12

10. helyen végzett ByeAlex az Eurovíziós Dalfesztivál malmői döntőjében, ahol a 20 éves dániai Emmelie de Forest lett a győztes. Tovább

Ferenc pápa beszélgetőkönyvét olvasmányos, mégis filozofikus mélységű, és mindenekelőtt közvetlen könyvnek tartja a magyar kiadás fordítója és szerkesztője is. Tovább

Makovecz-templomokban Pál apostol szavait, Amerikában és Kanadában József Attila, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, Kányádi Sándor verseit tolmácsolta a Kaláka. Tovább

A hét összeállítása mi máshoz kapcsolódna, mint a világ legjelentősebb filmes seregszemléjéhez, a cannes-i filmfesztiválhoz? Tovább

Időpont
2013
05
19
Megye
Város
Mozi
KERESÉS