Molnár Béla, a Magyar Munka és Érték Alapítvány létrehozója az MTI-nek elmondta, hogy a Beregszászi járásban található Nagybereg Kárpátalja egyik legjelentősebb magyarlakta települése. A kiállításon és vásáron hat népművésztől egyenként tíz-tíz munkát hoztak el. Példaként megemlítette, hogy Bakó Olgától többek között Házi áldás faliképet és gránátalmás abroszt, Baraté Iréntől csipkeszövésű kötényt és kék szegfűs párnát, Mester Iréntől tulipános terítőt és párnát, Mondik Ilonától gyöngyvirágos–tulipános motívumokkal díszített futókat és abroszokat, Ohár Katalintól koszorús futót és abroszt, Prófusz Mariannától pedig csillagos és rózsás terítőket láthatnak és vásárolhatnak meg az érdeklődők.

Nagyberegen és környékén kezdetben piros és kék színnel díszítettek, később kezdték el a feketét használni. A csillagos motívumok mellett kedvelt a farkasnyomos, a rákóczis, a gránátalmás, a tölgyfaleveles–makkos rajzolat is. A régi szőtteseket olyan egyszerű motívumok jellemezték, amelyek sohasem borították be az anyag egész felületét. Az abroszokat két végükön díszítették.

Molnár Béla arról is beszélt, hogy Nagyberegen, Kígyóson és Beregújfalun ma már az utolsó nemzedék él, amely még ismeri a szőttesek és hímzések titkát. Azért szervezték meg a kiállítást és vásárt Budapesten, hogy Kárpátalján életben tartsák a magyar népművészetet, és hogy az ottaniak is érezhessék, hogy az anyaország számára fontos értékmegőrző munkásságuk.

A Nagyberegi szőttesek című kiállítás és vásár május 19-éig tart nyitva.