A Vaszary-villa ezekben a hetekben herendi kiállításnak ad helyet; a könyvbemutató és teakóstoló ennek a kapcsolatnak az újabb állomása – mondta Dallos Krisztina igazgató, utalva arra, hogy a villa teázójában herendi teáskészletből Herend elnevezésű teát kóstolhattak a vendégek. Simon Attila, a Herendi Manufaktúra Zrt. vezérigazgatója előrebocsátotta: a könyvbemutatón feltett Apponyi-mintás készlet hamarosan az Anna-bálon kerül asztalra; a teakeverék a manufaktúra munkatársának saját ötlete, többféle változatot alkottak.

Szüts István, a veszprémi levéltár munkatársa felidézte: tavaly év végén jelent meg könyve, melyet hosszú kutatómunka előzött meg: a herendi gyár dokumentumainak rendezése. Az iratrendezéssel hamarosan elkészül, s az anyag a nyilvánosság számára is hozzáférhető lesz – jelentette be.

A kötetet Klement Judit, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa mutatta be. Megjegyezte: kevés a magyar cég, amely működését a 19. századik vezetheti vissza. A kutatómunkát nehezítette, hogy a magyar porcelánipar és -kereskedelem, valamint Herend kevéssé kutatott. A kötet a herendi gyár millenniumtól 1920-ig terjedő időszakát dolgozza fel, és mutatja be a 150 éve született Farkasházy (Fischer) Jenő életét, aki akkor volt a gyár igazgatója.

Klement Judit beszélt a kor gazdaságáról, a gazdasági környezetről, folyamatokról, arról, hogy ezekben miként állt helyt a cég vezetése; hogyan újította meg és indította fejlődésnek a herendi céget Fischer Jenő, s miért nem bizonyultak elegendőnek erőfeszítései.

A könyvelemzést követő beszélgetésben Simon Attila kijelentette: bár a cég vagyona 8,5 milliárd forint, legnagyobb értéke a márka, amitől soha nem válhat meg; Herend a manufakturális termelés mellett marad.