A rózsatőtermesztés önmagában véve is egy vidékfejlesztési modell. Azt az üzenetet hordozza, hogy kemény munkával, odafigyeléssel ragyogó sikereket lehet elérni – mondta a vidékfejlesztési miniszter. Fazekas Sándor hozzátette: Szőregen, Magyarország egyetlen nagy rózsatermesztő tájkörzetében évente 4-5 millió rózsatövet termelnek a kertészek, ami a hazánkban termelt rózsa 98 százaléka.

Köszöntő beszédében elmondta, nem véletlenül sorolja a gyógynövények közé a rózsát az első magyar kertészeti mű, a Herbárium. A szőregi rózsafesztivál évszázadok távlatából is igazolja, hogy a rózsatermesztés, a kertészet gyógyír a mezőgazdaság gondjaira, bajaira egyaránt.

A szőregi rózsa az emberi szorgalom és a természet közös csodája. „Gazdaggá tesz minket, mivel egy nemzet igazi gazdagsága a műveltségében rejlik; márpedig ez a színpompás virág a magyar népdalok, versek, mesék, hímzések, fafaragások festett bútorok egyik leggyakoribb motívuma. Történelmi viharok jönnek-mennek, de a rózsa marad” – fogalmazott Fazekas Sándor.

Fotó: MTI


A felvonulás élén egy a magyar címert hordozó jármű haladt, majd őt a mazsorettek, rózsákból készült ruhakollekciókat viselő fiatalok követték. A menet gerincét a több tucat lovasfogat, hintó, homokfutó és teherautó, traktor jelentette; de részt vett a felvonuláson egy lagzikamion, a szegedi városnéző „kisvonat”, egy velorex, valamint egy katonai terepjáró is. Ezek mindegyikét rózsák ezrei díszítették. Az idei felvonulás különlegessége a Szent Koronát mintázó, hétezer rózsából készült virágszobor volt. Nem csak a megnyitón, a felvonuláson részt vett Fazekas Sándor és felesége is. Mellettük a rózsakertészetek képviselői, a környező – szintén a rózsatermesztéséről híres – települések vezetői, valamint helyi és megyei politikusok is szórták a virágot.

Sok ezer szál rózsát osztottak szét

A menet résztvevői sok ezer szál rózsát osztottak szét a nézőknek, és talán még több rózsa szirmát szórták szét a csaknem egyórás látványosság alatt. A Szegedhez tartozó településrész központjának, a felvonulás hat kilométeres útvonalának és a felvonuláson részt vevő fogatok feldíszítéséhez idén százezernyi, a környék rózsakertészei által felajánlott rózsát használtak föl.

Fotó: MTI


Dévényi Diána, a Tömörkény István Művelődési Ház vezetője korábban elmondta, hogy idén a feketét választották az ünnep színévé. Ahogy a korábbi esztendőkben a fehér vagy a sárga rózsát igyekeztek a középpontba helyezni, most a különleges, feketébe hajló sötétvörös színű tearózsahibridből, a black baccarrából láthattak többet a virágkötészeti bemutatón és a képzőművészeti alkotásokon.

A háromnapos rózsaünnep a Tisza–Maros-szög településeinek közös rendezvénye. A két folyó közötti öntéstalaj kimondottan kedvező a rózsakertészkedéshez, ezért a magyarországi termesztés kilencven százaléka e térségből származik, a rózsatövek többsége külföldön talál vevőre. Szőregen és környékén csaknem száz hektáron termesztenek rózsát, ami mintegy kétszázötven családnak jelent megélhetést.

A már külföldi érdeklődőket is vonzó rendezvényhez kapcsolódóan több kiállítást szerveztek: a helyi művelődési központ nagytermében például több mint százféle rózsa látható vázában, cserépben. Egy másik tárlaton az érdeklődők előtt feltárulnak a rózsák titkai.