Film

Véres sakkjátszma Gary Oldmannel

Szathmáry István Pál

2012. január 26., csütörtök 11:40
A Suszter, szabó, baka, kém, stb. (kimaradt volna valaki...?) olyan, mint a jól szabott angol öltöny: szívesen bújunk bele, ha mód kínálkozik rá, ám a legfrenetikusabb élményeinket nem ebben a ruhadarabban szoktuk átélni. De kihagyni mindenképpen kár.
Hirdetés

Mert persze ki nem szeretne olyan filmet nézni, ahol a színészek teszik a dolgukat, ahol a forgatókönyv tényleg patent módon meg van írva, és amiben ott van az a csipetnyi adalékanyag, amit jobb híján angolos ízhatásként lehetne beazonosítani, és ami leginkább a laza tökösség és a példás műgond terén képes érvényesülni (bár most egy svéd rendező adagolja).


Szóval olyan nagyot hibázni ezek után már nem is lehet. Gary Oldman végre tényleg az őt megillető szerepben, olyan hitelesen játssza a mellőzött, tapasztalt és kissé elhasznált kémet, hogy szinte gyanús, nem fusizott-e titokban éveken át az MI6-nak. A mellészereplőkre sem lehet panasz, az angol hírszerzés felső vezetését eljátszó színészek szinte kivétel nélkül megbízhatóan hozzák a jobbik formájukat, a sajátságos arcberendezésű Toby Jones például kimondottan meggyőző a nagyra törő kisember rosszindulatú és pitiáner szerepében, de a simulékony magyart megformáló David Dencik is tenyérbemászóan hiteles. Kövezzenek meg, de egyedül Colin Firth játéka nem volt minden szempontból a helyén, időnként mintha még mindig a Király beszéde próbáján érezte volna magát, főleg a filmvégi, Gary Oldmannel folytatott, igencsak fontos dialógusa során – még jó, hogy nem kezdett dadogni.

A szálak Budapestre is elcsavarodnak. Mark Strong még Mucsi Zoltánnal is találkozik

Fotó: Ristretto Distribution


És akkor beszéljünk egy kicsit haza. A magyar nézőkre csalogatóan hathat, hogy a történet szálai Budapestre is elcsavarodnak. Sőt, mi több, tényleg valós budapesti helyszíneket látunk, a filmiparban bevett lazaságot meghazudtolva most nem az történt, hogy kiraktak egy lángossütő feliratot az odesszai vasútállomás mellé, aztán ráböktek, hogy na, ez a magyar főváros.  És akkor a további helyi nevezetességekről: Mucsi Zoltán egészen jól belesimul a filmbe a magyar összekötő figurájával, ellenben az egyébként érdemdús Kálloy Molnár Péter kicsit reklámfilmesre hozza a beépített pincér figuráját.

A történetről nem érdemes sokat mesélni, hiszen a szálak kibogozása ad(hat)ja az egyik fő élvezeti forrását a film megtekintésének, bár személy szerint sokkal jobban élveztem a színészi játékot, a komótos képekből kibontakozó hangulatokat, az apró finomságok és részletek összjátékát. Ez nem egy szaladgálós-robbantós film, itt nincsenek kidagadt homlokerek és átizzadt felsőruhák. Ebben a  történetben a lelki és szellemi állóképesség a döntő, itt sakkmeccs folyik, még ha nagyon véres is.  

Dúl a hidegháború, bár már mutatkoznak a kifáradás jelei, mindkét oldalon tombol a paranoia, amit csak fokoz a megalapozott gyanú: vakond, vagyis kettős ügynök van a szigetország hírszerző testületében, mégpedig a lehető legfelső szinten. A nyugalmazott Smiley ügynökre (Oldman) marad, hogy kiugrassza a kártékony emlőst az odújából.

A sakkparti vége: Gary Oldman nyerő helyzetben

Fotó: Ristretto Distribution


Jó az alapanyag, és nem is rugaszkodik el túlságosan a földtől. Tudható, hogy a gonosz birodalmának keze tényleg elért mindenhová, az se lenne túlságosan meglepő, ha egyszer kiderülne, a Beatles egyik tagja is KGB-ügynök volt (én Ringo Starr-ra gyanakszom, a játékán erősen érződik, hogy egy szibériai titkos bázison tanult meg dobolni). Úgyhogy nem csak azoknak ajánlható a film, akik amúgy is szerelmesei a műfajnak vagy épp a szerző rajongói, hanem azoknak is, akik némi betekintésre vágynak azokba a hátsó szobákba, ahol a nem is olyan rég múlt nagyhatalmi játszmái zajlottak a maguk véresen komplikált hétköznapiságukban.

(Suszter, szabó, baka, kém – színes, magyarul beszélő, francia-angol-német thriller, 127 perc, 2011 
rendező: Tomas Alfredson. Forgalmazó: Ristretto Distribution Kft.)

Hozzászólások

Új hozzászólás írása

Hozzászólás elküldéséhez előbb be kell jelentkeznie!

Hirdetés
Időpont
2012
05
23
Megye
Város
Mozi
KERESÉS

A FIABCI Prix d’Excellence ingatlanfejlesztési nívódíjpályázat középület kategóriájának második díját ítélték oda a pécsi Kodály Központnak.

Telt ház, tudomány, művészet és élmény – ezek a fogalmak szereztek egy jó estét a látogatóknak kedd este a Petőfi Irodalmi Múzeumban, amikor megnyílt az Ottlik Géza 100. születésnapjára rendezett, Minden megvan című kiállítás. Elégedettek vagyunk.

Folytatódik a cannes-i csillagszórás, továbbra is Haneke a fő esélyes, de szerda délelőtt bemutatták Jack Kerouac generációs regénye, Az úton filmváltozatát is.

Némi felsőbbrendűséget sugalló iróniája miatt Mikszáth ugyan nem arat osztatlan sikert a szlovák olvasók körében, mégis többen vesznek Mikszáth-művet Szlovákiában, mint például Esterházyt.

Bejutott a Compact Disco Sound of Our Hearts című dalával az 57. Eurovíziós Dalfesztivál fináléjába kedden este az azeri fővárosban.

„Anyád!” – kiáltunk fel, amikor a cipőnk talpára ragad a rágó. Aztán a nyúlós, gusztustalan köpet levakarászása már mindennapos mozdulat. Mit tehetnénk mást? Megbarátkozunk vele?

Vitányi Anna szürkemarhás kendőjével nyert a Gombold újra 2.0 – Divat a magyar öltözéktervezési pályázaton. A fiatal tervező Zoób Kati szalonjában próbálhatja ki magát.

Egy meglévő piaci, de még inkább kulturális rést próbál betölteni egy friss kezdeményezés: aznapi színházjegyeket kínál féláron minden érdeklődőnek a Ma este Színház! csapata.

Fülbevaló