Kovács András
Kovács András

A március 10-i szlovákiai előre hozott választást követően a magyar pártok között, úgy tűnik, elmozdulás történt a korábbi patthelyzethez képest. Mint ismert, a voksoláson a Híd 6,89, míg az MKP 4,28 százalékot ért el, amivel az utóbbi alakulat a 2010-es választáshoz hasonlóan nem jutott be a parlamentbe. Sokakban már akkor is fölmerült, hogy egy esetleges együtt indulás esetén Szlovákia második legerősebb pártja lett volna a közös alakulat, ami lényegesen jobb tárgyalópozíciót jelentene a mostani Fico-kormánnyal szemben.

A magyar pártok közötti kommunikációt az MKP kezdeményezte, de szerepet játszott benne a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala is. A tavaszi kudarcos szereplés után a felek között mindenképpen el kell indulnia egy egyeztetésnek, mivel 2013-ban megyei, majd 2014-ben európai parlamenti választást tartanak, ahol elemi érdeke a felvidéki magyar közösségnek, hogy minél jobban szerepeljen. A jó szereplés egyik záloga a közös indulás lehet, mivel a 2004-es és 2009-es EP-választáson is 10 százalék fölött szerepelt az MKP.

Naponta 17 magyarral kevesebb

Hétfőn eldőlt, hogy szeptemberig véglegesíthetik a „kisebbségi minimumot”, a szlovákiai magyarság legfontosabb törekvéseit összegző alapelvrendszert, amelyről Pozsonyban tárgyalt az MKP, a Híd és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala ernyőszervezet. A sajtótájékoztatón mindkét pártelnök a szlovákiai magyarság fogyását emelte ki. Bugár Béla elmondása szerint a 2001-es népszámlálás 40 ezres, a tavalyi pedig 60 ezres népességfogyást jelzett. „Itt az ideje a cselekvésnek” – szögezte le. „Minden nap 17 magyarral kevesebb van ebben az országban” – tette hozzá Berényi József.

Berényi szerint a kerekasztal jó kiindulópontot nyújtott a további tárgyalásokhoz, és reméli, hogy végül olyan dokumentum kerül elfogadásra, melyet a két szlovákiai magyar kisebbségi párt illetékes szervei is jóváhagynak majd. Bugár a sajtótájékoztatón elmondta: a Híd és az MKP között továbbra is fennállnak nézetkülönbségek bizonyos kérdésekben, és a jövőben sem várható, hogy mindenben megegyeznek. Hozzátette azonban: definiálni lehet, mely területek közösek mindenki számára.

Több tárgyalási forduló

A közeledés április 21-én kezdődött el, amikor az MKP országos tanácsa összefogást sürgető felkéréssel fordult a szlovákiai magyar társadalmi és politikai szervezetekhez. Ennek kapcsán egy kilencpontos nyilatkozatot fogalmaztak meg az összefogás elveiről és célkitűzéseiről. Ezt levélben juttatták el az említett szervezetekhez, köztük a Most-Hídhoz.

A szlovákiai magyar nemzeti közösség megmaradása érdekében indítványozott egyeztetési sorozat első tárgyalásaira már ezelőtt sor került. Ezeken a szlovákiai magyarság jobb érdekérvényesítési módjairól többek közt a Csemadok képviselőivel, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala ernyőszervezettel és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével is tárgyalt az MKP.

Először ültek le

A két felvidéki párt közötti találkozóra május 30-án került sor Pozsonyban, ahol bár az MKP a szlovákiai magyarság megmaradását célzó célkitűzései, valamint a Most-Híd a megyei választásokon való együttműködést célzó törekvései is terítékre kerültek, konkrét megegyezések mégsem születtek. Fontos egyébként megemlíteni, hogy a Híd 2009-es megalakulása óta először ültek le a felek egymással.

A jövőben az autonómia kérdéséről, a magyar–magyar kapcsolatokról és gazdasági kérdésekről tárgyalna leginkább az MKP a Most-Híddal – mutatott rá akkor Berényi. „Voltak olyan témák amelyekben úgy érzem, tudunk előremozdulni, s voltak olyanok, amelyekben nem” – mondta el a tárgyalás kapcsán Berényi. Az MKP elnöke szerint lényeges, hogy sikerüljön megtalálni az önrendelkezési modellek közül azt, amelyik Szlovákiában a legelfogadhatóbb.

Összezsugorítás

Időközben eldőlt, hogy A. Nagy László, a Most-Híd szlovák–magyar párt tagja és jelöltje lesz a kisebbségügyi kormánybiztos Szlovákiában. A kormányhivatal fennhatósága alatt létrehozzák a kisebbségügyi kormánybiztos hivatalát. Ez tanácsadói szervként működik majd, tevékenységét a kormányhivatal mindenkori vezetőjével és a tevékenységi köre által érintett tárcavezetőkkel fogja egyeztetni.

Az MKP szerint a kisebbségügyi kormánybiztos statútumának ilyen formában való jóváhagyása beigazolta a párt azon félelmeit, hogy a szlovákiai magyarok kormánybiztos helyett egy „önálló döntéshozói jogkörök nélküli kirakati bábut” kaptak.

Öllös László politológus a statútummal kapcsolatban azt mondta: a kormánybiztos „lecsupaszított” jogkörei jelentős visszalépést jelentenek az emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyetteséhez képest. Hozzátette: a kormánybiztos posztjának létrehozása külpolitikai szempontból „jót tesz” a szlovák kormánynak, mivel „van mire mutogatnia. Valamit létrehozott, holott ez csak a korábbi helyzet összezsugorítása.”

Másodikak lennének

A Focus közvélemény-kutatása szerint a Smer 46,3 százalékos eredménnyel nyerné a parlamenti választást, ha azt május elején tartották volna. Az SDKÚ 3,3 százalékról 6,9-re javított, a Híd 6,3, az MKP pedig 4,7 százalékon áll. A KDH 10,7 százalékos eredményét megtartotta, az Egyszerű Emberek támogatottsága viszont hat százalékra csökkent. Jól látszik, hogy egy esetleges magyar–magyar összefogás a jelenlegi támogatottság mellett mindenképpen Szlovákia második ereje lenne.