A jogszabály kárpátaljai alkalmazása kapcsán Gajdos az Ungváron megjelenő, UMDSZ-hez közel álló Kárpáti Igaz Szó című lap szombati számának adott interjújában többek között elmondta, hogy egyelőre hiányzik a nyelvtörvény pontos végrehajtási mechanizmusa, ám az önkormányzatoknak már most forrásokat kellene találniuk a megvalósításához, miközben a költségvetési év már a felénél tart. Hozzátette: azért is fordult felhívással az érintett képviselőkhöz és polgármesterekhez, hogy az önkormányzati üléseken vitassák meg, mi az, ami már működik a magyar nyelvhasználat terén náluk, s mi az, ami még nem, de helyi forrásból is megoldható.

Ukrajnát nyelvi cunami fenyegeti – vélik a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz lap csütörtöki számának nyilatkozó politológusok, miután a múlt pénteken Ukrajnában életbe lépett a kisebbségi nyelveknek regionális státuszt biztosító törvény.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség nyilatkozatban üdvözölte az új ukrán nyelvtörvény hatályba lépését.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kezdeményezi az illetékes ukrán állami szerveknél, hogy – a hatályos új nyelvtörvénynek megfelelően – hivatalosan nyilvánítsák regionális nyelvvé a magyart Kárpátaljának azokban a járásaiban, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 10 százalékot.

Gajdos úgy vélte, a teljes hivatali ügyvitel kétnyelvűre való állítása sokkal bonyolultabb, több pénzt igénylő probléma, ám szerinte minden remény megvan arra, hogy – ha szakaszosan is – maradéktalanul realizálódnak a jogszabályban foglaltak. Hangsúlyozta, hogy az UMDSZ a maga részéről igyekszik maximálisan támogatni az önkormányzatokat a törvényben foglalt jogok érvényesítésében, szakmai tanácsokkal látva el a vezetőiket.

Mozgósítanának

Közölte: az ugyancsak általa irányított Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzati Társulás a gyakorlati teendők vázolása céljából 2012. augusztus 28-án külön konferenciát szervez Beregszászon az Európa–Magyar Házban. A kárpátaljai politikus szerint jó lenne, ha – mint fogalmazott – a hivatalos Budapest is bekapcsolódna ebbe a folyamatba.

Az UMDSZ elnöke azt is elmondta, hogy Kárpátalján a 2001-es népszámlálás adatai szerint a megyei jogú városok közül Beregszászban és Csapon, valamint az Ungvári, a Beregszászi, a Nagyszőlősi és a Munkácsi járásokban, a kisebb városok közül pedig Nagyszőlősön és Técsőn haladja meg a magyarság aránya a magyar regionális nyelvként való elismeréséhez szükséges 10 százalékot. Ennek kapcsán magyar szempontból rendkívül fontosnak nevezte a 2013-ra tervezett ukrajnai népszámlálásra történő felkészülést. „Maximálisan mozgósítanunk kell közösségünk tagjait, bátran vállalják magyarságukat annak érdekében, hogy megtartsuk jelenlegi pozícióinkat, sőt, ha lehet, itt-ott még javítsunk is rajta” – emlékeztetett Gajdos.

Megtisztították az emlékművet

A kárpátaljai Vereckén Magyarország ungvári főkonzulátusának a szervezésében megtisztították a magyar honfoglalási emlékművet a napokban ráfestett magyarellenes feliratoktól. Bacskai József ungvári magyar főkonzul szombaton közölte, hogy az augusztus 20-i nemzeti ünnepre való tekintettel gyorsított ütemben tették rendbe a Vereckei-hágón emelt magyar honfoglalási emlékművet, amelyet sokan keresnek fel ezekben a napokban mind Kárpátaljáról, mind Magyarországról.

Az emlékjel előző, idén áprilisban történt meggyalázásának festéknyomait csak néhány hete tüntették el anyaországi és kárpátaljai önkéntesek, ugyancsak az ungvári magyar főkonzulátus közreműködésével. A múlt héten azonban ismeretlen elkövetők ismét magyarellenes feliratokat és náci jelképeket festettek az egyik legkedveltebb Kárpátaljai idegenforgalmi látványosságnak számító honfoglalási emlékműre.

Lapunk arról is beszámolt, hogy a hétvégén eldőlt, Gajdos István a kormányzó Régiók Pártjának választási listáján a 74. helyet foglalja el. Északkeleti szomszédunknál október 28-án tartanak parlamenti választásokat, és a politikus abban bízik, hogy ez a pozíciója elég lehet a bejutáshoz. Gajdos azonnal kijelentette, hogy „nem eladni, hanem épp ellenkezőleg, megvédeni” szeretné a magyar érdekeket. A politikus többek között azért vállalta el az indulást, mivel szerinte a jelenlegi kormány kisebbségbarát, amit jól bizonyít az elfogadott nyelvtörvény is. A politikus egyébként a 2002-es választásokon „trükkök százaival” jutott a kijevi törvényhozásba, majd az MSZP–SZDSZ-kormány mindent megtett, hogy kárpátaljai riválisait ellehetetlenítse.