Mint arról az MNO beszámolt, május 2-án több mint kétharmados többséggel Áder Jánost választotta köztársasági elnöknek az Országgyűlés. A beiktatási ceremónia zárásaként a képviselők elénekelték a Szózatot, majd – Lezsák Sándor házelnök kezdeményezésére – a székely himnuszt is. Ez utóbbi egyes ellenzéki körökben nemtetszést váltott ki. A Romániai Magyar Demokratikus Szövetség hivatalos honlapján reagált a történtekre.

„Sajnálatosnak és fájónak tartom … hogy a székely himnusz eléneklése ellen a Lehet Más a Politika párt parlamenti frakcióvezetője, Jávor Benedek tiltakozását fejezte ki. Szeretném felhívni képviselő úr figyelmét, hogy nemzetpolitikai gesztusok tekintetében nem szerencsés, sőt káros pártpolitikai, ideológiai indíttatású kijelentéseket tenni” – olvasható a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség hivatalos honlapján.

„Mi itt a Kárpátok tövében az elmúlt 90 évben megtanultuk, hogy ha egy kisebbségi, regionális közösség nemzeti imája csendül fel, akkor jobb azt békében végighallgatni, s véleményünket bölcsen megtartani magunknak. Ezért azt javaslom képviselő úrnak, hogy ha képviselői mandátuma alatt még felcsendülne az 1902-ben épült Országház falai közt a székely himnusz, akkor tartózkodjon a hasonló megnyilvánulásoktól. Bízom egyben abban, hogy a székely himnuszt és vele együtt közösségünket megsértő kijelentései kapcsán alkalmat talál a bocsánatkérésre” – olvasható az RMDSZ sajtóközleményében.

Az Embargó blog írását a történtek kapcsán itt olvashatja.

Az LMP hivatalos állásfoglalása

Az Index hírportál téves beszámolója nyomán több helyen az a hír jelent meg, hogy az LMP frakcióvezetője az új államfő megválasztása után irredenta műdalnak nevezte a székely himnuszt.

A valóság az, hogy az LMP frakcióvezetője ilyet nem mondott – állítja a párt közleményében. Jávor Benedek múlt szerdai, az államfőválasztás kapcsán tartott sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre azt mondta, hogy a párt képviselői azért nem énekelték a parlamentben a székely himnuszt, mert a köztársasági elnök megválasztása közjogi aktus, az alaptörvény alapján a Himnusz tekinthető a Magyar Köztársaság hivatalos jelképének, amelyhez magyar közjogi hagyomány alapján a Szózat kapcsolódik félhivatalos szerzeményként.