Basescu pénteken érkezett feleségével a háromszéki Kovászna üdülővárosba, ahol egy hotelben szálltak meg. Meglátogatták a Szent Anna-tavat és Marosfőt, ahol felkerestek egy helyi ortodox kolostort. Basescu Marosfőn újságírók előtt kijelentette, hogy a két megye azért gyengén fejlett gazdasági szempontból, mert egyesek csak magyar befektetőket akartak hívni a térségbe, mások pedig csak a román beruházóknak engedtek volna teret. Ennek az lett az eredménye – tette hozzá –, hogy alacsony gazdasági erővel rendelkező vállalatok jöttek a régióba.

„A fejlesztésért kell küzdeni”

Magyarország támogatja Kolozsvárt abban a törekvésében, hogy 2020-ban Európa kulturális fővárosa legyen – jelentette ki Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szombaton Kolozsváron azt követően, hogy Emil Boc polgármesterrel, Románia korábbi miniszterelnökével tárgyalt.

Répás Zsuzsanna a választási kampány részének tulajdonította Titus Corlatean román külügyminiszter azon kijelentését, miszerint hazánk rosszul bánik az itt élő románokkal.

„Elsősorban a fejlesztésért kell küzdeni, mert annak hiánya a románokat és magyarokat egyaránt sújtja” – mondta Basescu, aki szerint a két megye akkor fog igazán „beágyazódni a romániai valóságba”, amikor támogatást fognak kapni munkahelyek létrehozása, valamint a lehető legmagasabb színvonalú kulturális és oktatási szolgáltatások megteremtése érdekében. „El kell ismernünk, hogy a két megye gazdasági fejlettsége alacsony” – tette hozzá Basescu.

A felfüggesztett államfő szerint a folyamatos nemzetiségi súrlódások is azt a látszatot keltették, hogy etnikumközi konfliktus veszélye áll fenn, és ezért is maradtak távol Székelyföldtől a komoly befektetők. Ugyanakkor megállapította, hogy a közutak minősége javult a legutóbbi látogatása óta.

„A magyarok megértették”

Megköszönte a magyaroknak a leváltásáról szervezett július végi népszavazáson tanúsított magatartásukat, amikor tömegesen távol maradtak az urnáktól. A két megyében volt a legalacsonyabb a részvételi arány. Basescu szerint a magyarok megértették, hogy a Szociálliberális Szövetség (USL) „törvénytelenül fejezte le az ország vezetőségét”.

A népszavazás érvényességéről – amelyen a szavazók elsöprő többsége Basescu menesztése mellett voksolt – a román alkotmánybíróságnak kell döntenie, csak ezt követően dől el, hogy Basescu visszatérhet-e hivatalába, vagy sem. A részvétel 46 százalék volt, ami elmarad az 50 százalék plusz egy fős érvényességi küszöbtől.

A román kormánynak augusztus 21-éig kell elküldenie a választói névjegyzéket az alkotmánybírósághoz. A taláros testület korábban augusztus 31-ét szabta meg határidőként.

Egyértelműen látszik, hogy a székelyföldi megyéken kívül a magyarok lényegesen aktívabbak voltak a Traian Basescu államelnök felfüggesztéséről szóló július 29-ei népszavazáson, ami teljes mértékben cáfolja a szociálliberális kabinet rágalomhadjáratát a magyarság ellen.

Elutasította azt a felvetést, miszerint a román politikusok nem vigyáznak eléggé a székelyföldi románokra, és nem kívánta kommentálni Kőszegi Zoltán fideszes parlamenti képviselőnek azt a kijelentését, miszerint akár már nyolc év múlva fel lehet vetni a határrevízió kérdését. Basescu szerint reggeltől estig nyilatkoznia kellene, ha „bármely jelentéktelen” politikus kijelentésével foglalkozna.

Megengedhetetlen kijelentések

A román Legfelső Bírói Tanács (CSM) „mélységes aggodalmát” fejezte ki csütörtökön amiatt, hogy román vezető politikusok – köztük az ideiglenes államfő és a miniszterelnök – olyan kijelentéseket tettek, amelyek sérthetik az igazságszolgáltatás függetlenségét. Alina Ghica, a CSM elnöke Crin Antonescu ideiglenes államfőt, Victor Ponta miniszterelnököt és Ion Iliescu volt államfőt, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) tiszteletbeli elnökét említette konkrétan.

Az említett politikusok az elmúlt napokban élesen bírálták az ügyészeket amiatt, hogy széles körű vizsgálatot indítottak Románia 15 megyéjében a Traian Basescu felfüggesztett államfő leváltásáról szóló, július 29-ei népszavazás esetében jelzett választási csalások ügyében.