Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Krónika napilapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy „a szavazati jog megadásának együtt kellett járnia a honosítással”. Szerinte enélkül kétféle magyar állampolgárságról kellene beszélni. Hozzátette, az RMDSZ mindvégig a törvénynek azt a változatát támogatta, amely szerint a határon túli magyarok csak pártlistákra szavazhatnak. A szövetség nem tartotta volna szerencsésnek, ha a szavazókörzeteket kiterjesztették volna a határon túlra, ahogy azt sem, hogy a szavazati joggal bíró, nem magyarországi lakhelyű személyek egy vagy akár több képviselőt küldjenek az Országgyűlésbe. „Egy ilyen változat elfogadása megosztottságot gerjesztett volna a magyarországi és a külhoni magyarok között, másrészt meg behozta volna a magyar belpolitikát Erdélybe, ami nem kívánatos” – nyilatkozta Kelemen Hunor.

A törvény az autonómiatörekvéseket is segítheti

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ideiglenes elnöke a nemzetegyesítési folyamat újabb fontos és logikus lépésének nevezte, hogy a kisebbségben élő magyarok is szerepet vállalhatnak az anyaország politikai életében. Toró megemlítette, hogy a korábbi egyeztetések alkalmával már körvonalazódott egy javaslat, mely szerint a külhoni magyarok egyéni választókerületekben is voksolhattak volna saját jelöltjeikre. Úgy vélte azonban, hogy a pártlistás szavazást biztosító verziónak is lehet örülni, ez a nemzeti integráció fontos lépése.

Toró kiemelte, hogy az új választójogi törvény megteremti annak a lehetőségét, hogy a Magyarországon élő kisebbségek képviselőt delegáljanak a parlamentbe, ugyanakkor bevezeti a kisebbségek számára a szószóló intézményét. A politikus szerint ez a törvény közvetve az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket is segítheti.

A reakciókat is figyelembe vették

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is jelentős előrelépésnek nevezte a választójogi törvény módosítását, és úgy értékelte, a jogszabály révén a nemzet immár a közjog és a közélet területén is egyesülhet.

Szász emlékeztetett arra, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán zajló konzultáció alkalmával maga javasolta, hogy a határon túli magyar állampolgárok ne kizárólag a magyarországi pártlistákra szavazhassanak. „A törvény így is óriási előrelépésnek számít ahhoz képest, hogy 2004. december 5-én, a Gyurcsány-kormány idején az anyaország gyakorlatilag elhatárolódott tőlünk” – nyilatkozta az MPP elnöke. Úgy vélte, a határon túli választókerületek javaslata azért esett el, mert a magyar kormánynak figyelembe kellett vennie azt is, hogy a szomszédos államok kormányai hogyan reagáltak erre a koncepcióra.

Furcsa helyzet Szlovákiában

„Megállapítjuk, hogy Szlovákiában, ahol a határon túl élő szlovák állampolgárok már évek óta rendelkeznek szavazati joggal, pozitív tapasztalatok fűződnek az ilyen megoldáshoz… Meggyőződésünk, hogy a Szlovákiában és az Európai Unió (EU) más tagállamaiban évtizedek óta alkalmazott intézmény Magyarországon is beválik majd. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy ezen lehetőséggel egyedül mi, szlovákiai magyarok nem élhetünk, hiszen nem vehetjük fel szabadon a magyar állampolgárságot” – olvasható Berényi Józsefnek, az MKP elnökének nyilatkozatában, amelyet Fiala Ilona, a párt szóvivője juttatott el szerdán az MTI pozsonyi tudósítójához.

A szlovákiai helyzettel kapcsolatban Berényi rámutatott, hogy „a határon túli szlovákok hivatala nemrég felvilágosító kampányba kezdett annak érdekében, hogy a külföldön élő szlovák állampolgárok minél többen vegyenek részt a jövőre esedékes előre hozott parlamenti választásokon”.

„Visszautasítunk tehát minden olyan szlovákiai bírálatot, amely a két országban és az EU más tagállamaiban széles társadalmi támogatottsággal bíró fenti jogintézményt önző politikai számításból, kettős mércét alkalmazva próbálja befeketíteni. A jószomszédi viszony szempontjából károsnak tarjuk, hogy egyes szlovákiai politikai szereplők egy Szlovákiával szövetséges szomszédos állam olyan jogintézményét bírálják, amelyet Szlovákiában is alkalmaznak” – szögezi le a pártelnök.

„Az MKP az általános és egyenlő választójoghoz fűződő alapvető emberi jog megsértésének tartja, ha bárki kizárólag az adófizetés tényéhez próbálja kötni a parlamenti választójogot. Az adófizetésre épülő választójogi logika alapján a sokat vásárló (sok áfát fizető) külföldiek értékesebbek a szociálisan gyengébb helyzetű (kevés adót fizető, vagy adót nem fizető) hazai állampolgároknál. Véleményünk szerint az ilyen adóalapú megközelítés az áruk, a szolgáltatások és a munkaerő szabad mozgását érvényesítő EU keretein belül mára meghaladottá vált” – zárul a nyilatkozat.