Az EU-tábor oktatáspolitikai pódiumbeszélgetésén a Transindex portál tudósítása szerint Tonk Márton elmondta: míg a magyarság Románia lakosságának a 6,5 százalékát teszi ki, a romániai egyetemeken tanuló diákoknak csak 5 százaléka magyar. Tonk szerint évente mintegy nyolcezer diák érettségizik magyar nyelven Romániában, közülük csak minden negyedik tanul tovább magyar nyelvű egyetemen. A magyar érettségizőknek mintegy fele iratkozik be valamely felsőoktatási intézménybe, a továbbtanulók fele pedig román nyelven folytatja tanulmányait.

Tonk Márton úgy vélte, hogy a kedvezőtlen adatok ellenére irracionális lenne a kommunista hatalom által 1959-ben megszüntetett önálló, állami, magyar tannyelvű Bolyai Tudományegyetem visszaállítása. Szerinte ehelyett inkább a hat, magyar képzést is nyújtó romániai felsőoktatási intézményt kellene különböző alkuk és együttműködések kialakítása nyomán egy egyetemi konzorciummá szervezni. Tonk Márton azt is megemlítette, hogy ezen álláspontja miatt sok fejmosást kap mostanában. A Sapientia kolozsvári karának dékánja a felsőoktatás legégetőbb problémái közt az eltömegesedett, inkább mennyiségi, mint minőségi oktatást, az elértéktelenedett okleveleket és az „elefántcsonttorony-szindrómát”, vagyis az elhidegedett oktató–hallgató viszonyt említette.

A beszélgetésen Szőcs Domokos, az oktatási, kutatási, ifjúsági és sportminisztérium főigazgatója szerint az egy éve elfogadott oktatási törvény forradalmi változásokat vezetett be, de az akadémiai közösség, a politika és a társadalom még mindig várakozó álláspontot képvisel a törvény alkalmazása tekintetében, mintha nem rajtuk állna az oktatás megváltoztatásának ügye. Szőcs Domokos szerint az oktatási rendszer átalakítása már csak azért is szükséges, mert a szakképzett munkások lassan eltűnnek a munkaerőpiacról.