Etnikai jelleg

Román bíróság: Székelyföld nem lehet turisztikai célpont

MTI, 2016. február 12., péntek 19:15, frissítve: péntek 20:57
A marosvásárhelyi táblabíróság szerint Székelyföld az etnikai jellege miatt nem lehet turisztikai célpont – a testület ezt abban az ítéletben írta, melyben február 4-én jogerősen elutasította a Pro Turismo Terrae Siculorum szövetség bejegyzését. A szövetség most hozta nyilvánosságra a bírósági indoklást közösségi oldalán.

A táblabíróság közölte, hogy a szövetség olyan térség turizmusának a népszerűsítésére alakult, amely három különböző megye településeit tömöríti „kizárólag etnikai alapon”. A bíró szerint ez ellentmond annak az alkotmánycikkelynek, amely szerint Románia területét adminisztratív szempontból megyék, városok és községek alkotják. A bíróság szerint az ellentmondás akkor is fennáll, ha a kérvényező nem közigazgatási egységként, hanem turisztikai célpontként tekint Székelyföldre.

A táblabíróság szerint az alapfokon eljáró Hargita megyei törvényszék helyesen állapította meg, hogy „Székelyföld régió nem létezik, ezért nem is lehet turisztikai célpontként népszerűsíteni”. Úgy vélte, hogy azért nem meghatározóak a más történelmi régiók neveinek használatára felhozott példák, mert ezek nem etnikai alapon meghatározott régiók.

„A fellebbező által felhozott példák nem mondanak ellent az előbbieknek, ugyanis az említett helyneveknek – mint Bukovina, Retyezát, Avas, Barcaság, Naszód, Hátszeg – és másoknak nincsenek etnikai vonatkozásuk, mint a jelen esetben” – áll a táblabíróság jogerős döntésének az indoklásában.

„Nem létező régió”

A táblabíróság szerint nem indokolt a kisebbségi és regionális nyelvek Románia által is ratifikált chartájára sem hivatkozni ebben az esetben, hiszen nem egy helynévnek a kisebbség nyelvén történő használatáról, hanem egy „kizárólag etnikai alapon megjelenített, nem létező régióról” van szó.

A Pro Turismo Terrae Siculorum szövetség létrehozását 14 Hargita, Kovászna és Maros megyei turisztikai és vidékfejlesztési egyesület kezdeményezte tavaly októberben azzal a céllal, hogy székelyföldi turisztikai célpontokat népszerűsítsen Romániában és külföldön. A Székelyföld szó használatát a kérést megvizsgáló ügyész kifogásolta, aki szerint a megnevezés alkotmányellenes. A kezdeményezők a kifejezést Székelyföld turisztikai úti célra változtatták, de kérésüket így sem fogadta el a törvényszék.

Kettős mérce?

Romániában csak a Székelyföld történelmi régió megnevezése ellen lépnek fel a hatóságok. A román ügyészség legutóbb a kézdivásárhelyi állítólagos merényletkísérlettel kapcsolatos tájékoztatásában az „úgynevezett Székelyföld” kifejezést használta, arra utalván, hogy ilyen közigazgatási egység nincsen.

Románia más történelmi régióinak a megnevezése mindennapos például a televíziók időjárás-jelentéseiben, és állami hivatalok is viselik közigazgatásilag nem létező történelmi régiók neveit. A Belügyminisztérium alárendeltségében működő katasztrófavédelem (ISU) egységei az ország több megyéjében a régió történelmi nevét viselik. Létezik például Bánsági, Körös vidéki és Dobrudzsai Katasztrófavédelmi Felügyelőség.

hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
hirdetés
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása