A szlovákiai Révkomáromban, a Selye János Egyetem Danubius Multifunkcionális Központjában Tóth János rektor üdvözlő beszédével vette kezdetét szerdán az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának kihelyezett ülése.

Potápi Árpád, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának fideszes elnöke a találkozó utáni sajtóértekezleten hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy ne csak a magyar parlamentben beszéljenek a határon túl élő magyarokról, hanem személyes kapcsolatba is kerüljenek ezekkel a közösségekkel. Kiemelte: amikor a szlovákiai magyaroknak segítenek, akkor Szlovákiának is segítenek, hiszen az ott élő magyarok Szlovákia állampolgárai, és a magyar–magyar kapcsolatok szorosabbra fűzésével a jószomszédi kapcsolatokat is javítják.

Véres hadüzenetként értelmezik az autonómiát

Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke a találkozót értékelve elmondta: a cél a problémák bemutatása és megtárgyalása volt. Az MKP elnöke a kihelyezett ülésen a szlovákiai magyarság lélekszámának csökkenéséről beszélt. Szerinte a legutóbbi népszámlálás bebizonyította: „Megszűnésre ítéltetett a szlovákiai magyarság.” Hozzátette: ezt támasztja alá az is, hogy Szlovákiában nemzetállam-építés folyik, amely nincs híján a megfélemlítés politikájának. Hozzáfűzte: a szlovák társadalom egy része az autonómia fogalmát nem annak valós jelentésével azonosítja, hanem „véres hadüzenetként” értelmezi.

Fabó Mária, a szlovákiai magyar pedagógusok szövetségének alelnöke az asszimilációs folyamat kapcsán rámutatott: évente 1000-1400 gyerekkel csökken a magyar oktatási intézményekbe járó gyerekek száma Szlovákiában. Megjegyezte: a magyar tanulók mintegy 17 százaléka jár szlovák oktatási nyelvű iskolába.

Gyurgyík László szociológus a szlovákiai magyarság létszámcsökkenése kapcsán megállapította: bár a jelenség a természetes öregedés, a migráció és az asszimiláció negatív trendjeinek együtthatása, a népességfogyás legnagyobb részéért az asszimiláció okolható. A jelenség lehetséges orvoslására utalva rámutatott: 1989 után – amikor a szlovákiai magyarság pozitív jövőképpel rendelkezett – emelkedett a születésszám.

Bugár bírált

A résztvevők által sikeresnek ítélt találkozót a Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar párt az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában „diplomáciai félrelépésnek”, illetve olyan „újabb megosztó lépésnek” nevezte, amely nem szolgálja a szlovákiai magyarok érdekeit. Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter szerint illendő lett volna, hogy a magyar Országgyűlés előre értesítse a kihelyezett ülésről a szlovák törvényhozást. – Szlovákia a schengeni övezet tagja, és nem kérdőjelezi meg, hogy a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának joga van a révkomáromihoz hasonló kihelyezett ülést tartani Szlovákiában, de „az alapvető illem” megköveteli, hogy az Országgyűlés értesítse az ilyen kezdeményezésről a szlovák törvényhozást – vélekedett Miroslav Lajcák a SITA hírügynökség szerdai jelentése szerint.

Pavol Paska, a szlovák törvényhozás elnöke kedden tiltakozott a bizottság kihelyezett ülése ellen. Kijelentette: az ülést anélkül szervezte a magyar parlament, hogy bármilyen módon is értesítette volna a Szlovák Köztársaságot. Egy szerdai interjújában a szlovák házelnök „végletekig menő illetlenségnek” tartotta, hogy magyar részről a „szlovákok számára sértő” Felvidék kifejezést használták Révkomáromban.

Potápi Árpád, a nemzeti összetartozás bizottságának fideszes elnöke a testületi ülés utáni sajtóértekezleten kijelentette: az ülésről tájékoztatták a szlovák külügyi tárcát. Hozzáfűzte, hogy örömmel fogadnák, ha a szlovák parlament bármelyik bizottsága Magyarországon tartana kihelyezett ülést. A révkomáromi találkozón a nemzeti összetartozás bizottságának tagjai és felvidéki magyar politikusok mellett egyházi és közéleti személyiségek, valamint szakmai, civil és ifjúsági szervezetek képviselői vettek részt. A parlamenti bizottság tagjai szerda délután több felvidéki települést is meglátogattak.