Sorsdöntő hétvége elé néz Görögország: a június 17-ei parlamenti választás után kiderül, alakul-e olyan kormány, mely végrehajtja a pénzügyi mentőcsomag fejében elvárt intézkedéseket, vagy a mindezt elutasító politikai erők szerzik meg a hatalmat – olvassa el összefoglalónkat.

Artner Annamária, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa úgy vélekedett, ha vállalná is az új görög kormány a megszorítások folytatását, nem lesz rá képes, mert ehhez erős katonai–rendőri eszközöket kellene alkalmaznia. Másrészt „nincs olyan megszorítás, amellyel ki lehet termelni azt a hatalmas adósságot, amelyet régóta halmoz az ország”. Mint rámutatott, az adósság mértéke összefügg a bankrendszer megroppanásával és a világméretű gazdasági visszaeséssel. Az uniós mentőcsomag feltételeként kötött megállapodást formálisan vagy ténylegesen tehát mindenképpen felmondja Athén – mondta a szakember.

Nem zárhatják ki a görögöket

Gálik Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa azt mondta, azért nagy a görögországi voksolás jelentősége, mert ha nem az eddigi kormánypártok győzedelmeskednek, hanem a Radikális Baloldali Szövetség (Sziriza), akkor felmondhatják vagy legalábbis újratárgyalhatják a hitelmegállapodásokat, és ez sok kérdést vetne fel az euró jövőjével kapcsolatban. Ha az új görög kormány nem lenne hajlandó teljesíteni az uniós feltételeket, elapadhatnak a források, nem jutna elég pénz a görög bankoknak, és megindulna a tőkemenekülés, amelyet „csak erőszakos eszközökkel lehetne megállítani” – véli Gálik.

Véleménye szerint Görögország már eddig is sok eredményt ért el gazdasági helyzete javításában, de további komoly szerkezeti reformokra lenne szükség. Hangsúlyozta: az euróövezet elhagyása a jelenlegi jogi feltételek mellett nem lehetséges az unióból való kilépés nélkül, és Görögországot – beleegyezése nélkül – a többi tagállam nem zárhatja ki.

Le kell mondani a szuverenitásról

Artner Annamária úgy látja, hogy a jelenlegi helyzetben az euróövezetet csak az menthetné meg, ha tagjai lemondanának nemzeti szuverenitásuk újabb részéről. Ez azonban nem következhet be, mivel most éppen a protekcionizmus újraéledése jellemző, erősödnek a nemzeti piac védelmét követelő hangok – emelte ki.

Hangsúlyozta, „Görögország kilépése az euróövezet széthullásának tényleges kezdetét jelentené”, és egyben az EU felbomlásának első lépcsője lenne. E beláthatatlan következmények miatt nem akarják engedni még a legerősebb országok – például Németország és Franciaország – sem, hogy Görögország elhagyja az övezetet, közölte.

Meglátása szerint Görögországot előbb-utóbb követnék a már mentőcsomag igénybevételére kényszerülő országok, illetve azok, amelyek szintén segítségre szorulnak. Úgy fogalmazott, hogy a dél-európai tagállam kitaposná az utat a további kilépők előtt.

Káosz

Mindez Magyarországra is súlyos következményekkel járna, hiszen a protekcionizmus kiélezné a versenyt az országok között, késhegyre menő lenne a küzdelem a piacokért. Káosz alakulna ki, jeléül annak, hogy „a világ megérett egy teljesen új berendezkedésre” – mondta a szakértő, megjegyezve: ehhez képest elenyésző probléma, hogyan alakulna a forint árfolyama.

A szavazók büntettek a megszorításokért

Fokasz Nikosz, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának egyetemi tanára elmondta, Görögországban tíz nappal a választások előtt lehet utoljára közvélemény-kutatást végezni, és a legutóbbi felmérések azt mutatták, hogy még mindig a konzervatív Új Demokrácia (ND) és a Sziriza áll az első két helyen, és jelentősen növelték előnyüket a többi párthoz képest.

Kifejtette, az ND a többi jobboldali, a Sziriza pedig más baloldali erőktől csábított át támogatókat, és jelenleg 25–30 százalék között alakul a támogatottságuk. A Sziriza vezet, de ez a helyzet könnyen megváltozhat – vélekedett.

Úgy látja, májusban a szavazók meg akarták büntetni a Pánhellén Szocialista Mozgalmat (Paszok) és az ND-t az elmúlt két év megszorításaiért, a hét végi eredményt azonban inkább már az befolyásolja, hogy a görögök egy része fél, hogy az ország kikerülhet az euróövezetből és az EU-ból, ezért az ND-re voksol majd. Mások ugyanakkor attól tartanak, hogy további megszorítások következhetnek, amelyeknek beláthatatlanok a következményei, ezért inkább a Szirizát támogatják – tette hozzá az egyetemi tanár.

A május 6-ai választásokon egyetlen párt sem szerzett abszolút többséget. Karolosz Papuliasz államfő egymás után adott kormányalakítási megbízást a legtöbb mandátumot szerző három párt vezetőinek, azonban nem sikerült stabil parlamenti többséggel rendelkező koalíciót összeállítaniuk. Utolsó kísérletként az elnök szakértői kormány felállítására próbálta rábírni a pártok vezetőit, ám ez a kísérlete is kudarcba fulladt, így nem maradt más hátra, mint új választások kiírása.

„Európát fel kell vértezni a spekulációval szembeni mechanizmusokkal”

Görögországnak az eurózónában maradása mellett foglalt állást Mario Monti olasz miniszterelnök csütörtökön François Hollande francia elnökkel tartott római találkozóján.

Az eurózóna válságának megoldását illetően Róma és Párizs között teljes a nézetazonosság – hangoztatta. Az olasz miniszterelnök elmondta, vendégével együtt kedvezően értékelték a spanyol bankoknak nyújtott segítséget. Európa a válság megoldásáért „nem keveset tett, de mindez még nem volt elegendő”. Monti hozzátette, Róma és Párizs is azt reméli, hogy a vasárnapi választások után Görörország az eurózóna tagja marad.

Hollande megjegyezte, nem akarja, hogy Európát beteg kontinensnek tekintsék. A francia elnök kijelentette, hogy a június végi EU-csúcstalálkozó központi témája a növekedés és a stabilitás megteremtése lesz. „Európát fel kell vértezni a spekulációval szembeni mechanizmusokkal” – hangsúlyozta.