Az Új Magyar Szó (ÚMSZ) című romániai magyar napilap pénteki száma szerint a katolikus püspökkari konferencia – amely magában foglalja a római, a görög, az örmény és a bolgár katolikus egyházakat – decemberi ülésén döntött a levél tartalmáról, és azt a múlt héten iktatták is a román elnöki hivatalnál. A bukaresti parlament tavaly megszavazott egy törvényt, amely lehetővé tette volna az egyházi levéltári anyagok restitúcióját, de az alkotmánybíróság formai kifogások miatt alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a jogszabályt.

Potyó Ferenc, a gyulafehérvári római katolikus érsekség általános helynöke a lapnak kijelentette: nem mondanak le a román állami levéltárhoz került irataikról függetlenül attól, hogy mit döntött az alkotmánybíróság. Potyó szerint különösen nagy anyag nem illeti meg a római katolikus egyházat, az „igazi várományosok” a román görög katolikusok, akiknek iratai az egyház 1948. évi felszámolása alkalmával vagy megsemmisültek, vagy az ortodox egyházhoz, onnan pedig az állami levéltárba kerültek.

A katolikus egyházon kívül a romániai magyar protestáns egyházak is vissza szeretnék kapni a tőlük jogtalanul elkobzott levéltári anyagokat, amelyek között többnyire az egyházak belső igazgatása szempontjából fontos iratok, például anyakönyvek találhatók. Az alkotmányellenesnek talált törvény szerint az állami levéltárnak mikrofilmes másolatot kellett volna készítenie az egyházak által visszakért iratokról, de ezeket csak akkor adhatták volna át, ha az egyházak megfelelő tárolási helyet biztosítanak.

Kerekes Károly, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselője szerint – aki a visszaszolgáltatásról szóló törvénymódosítás egyik kezdeményezője – a jogszabály a február 1-jén kezdődő parlamenti ülésszakban a szenátus szakbizottsága elé kerül, majd a szenátus egészének kell megszavaznia. Ezt követően a képviselőháznak is döntenie kell a tervezetről. Szerinte ez a folyamat akár másfél hónapig is eltarthat.
Utalt arra, hogy tavaly az egyházi levéltári iratok restitúcióját meglehetősen nacionalista hangvételű vita övezte, és nem tartja kizártnak, hogy a magyar szervezet fő koalíciós partnere, a Demokrata Liberális Párt (PD-L) ezúttal nem fogja megszavazni az ellenzék által „magyarbarátnak” tartott törvényt.