A lőporfüst és a szarháziak

Hegyi Zoltán

2012. január 09., hétfő 08:26
Szagoltam már lőporfüstöt, nyilatkozta Orbán Viktor, és ez megnyugtató. Van egy Dobónk, a kocka meg el van vetve. Mindeközben a Moody’s, és a Standard and Poor’s, után a Fitch Ratings is leminősítette a hazát, amelyben élek családostul. Tehát engem is és a gyerekeimet is. Bóvlik vagyunk, Bíborka, így menj holnap iskolába.

A Fitch nevű, szarháziakból álló különítmény kicsit ugyan késve ugrott rá a kecskére, ez már szinte senkit nem érdekelt, de mivel ugyanonnan és ugyanazért fizetik őket, mint a többieket, kénytelenek voltak ők is beállni a sorba ordítozni. Örömmel tették persze, csak megcsúsztak egy kicsit, mint Fidel a kultúra napján, nyilván kiömlött a kokain. De akkor mi már túl voltunk mindenen.

Orbán Viktort soha nem azért szerettem, mert kislányos a hangja. Pedig tagadhatatlan, hogy sármosan őszül. Azért szavazok rá (és nem éppen mindig az aktuális arcokra is) 1990 óta, mert szilárd meggyőződésem, hogy az egyetlen karizmatikus fej (na jó, még a Kövér), aki politikára adta a fejét. Lehet megdöbbenni a „független” „értelmiségi” látványos coming outján és út-ján, oszt ha visszajöttök, megint éhezünk néhány évet, mint szegény Horn alatt, de ez van. Kétszer skandáltam életemben vezeték- és keresztnevet, a másik a Nyilasi Tibié volt. Amikor azt üvöltöttem, hogy mi lesz Keith?, az egy Stones-koncert volt.

A focinál maradva egy pillanatra. Régebben, amikor még nem zsidózni jártak a népek a stadionba (és jártak), ha valamit elszúrtak a bírók, ment a „Három hülye!” A három hiteltelen minősítgető már ennyit sem ér. Közel a pillanat, amikor lehúzhatják a redőnyt, mert senki nem veszi őket komolyan, sőt lesz rosszabb is. Amikor már nem lesz elég, hogy parancsra tettem, tisztelt járásbíróság, drága ügyésznő.

Az viszont tényleg rendben van, hogy Orbán Viktor orra ennyire edzett. Mert ha valakinek esetleg még mindezek után is kétségei támadnának, a kartácstűz nem azért van, mert Clintonné berágott, amiért hiába tekerget baromi feszülten, mégsem találja a Klubrádiót. Azt ő leszarja, Albán úrral együtt.

A baj az, hogy Magyarország, Orbán Viktor és tettestársai esetleg már megint precedenst teremthetnek, mint mondjuk ’56-ban. Hruscsov sem azért csapkodta az asztalt, mert annyira hiányzott volna neki ez a maradék pár négyzetkilométer. Elengedhette volna, mint Sztálin a boldog Ausztriát, aminél tetvesebb bagázst kevesebb ismerek, tekintve, hogy kirobbantott egy háborút, majd jutalomként kis híján lenyúlta Sopront, örömmel lendített az Anschlussnak, aztán most ők oktatnak minket demokráciából.

Van az a kardigános csóka, már elfelejtettem a nevét, aki egy időben főműsoridőben jósolt valamit, aminek aztán homlokegyenest az ellenkezője jött be. Mit tudom én, például Orbán Viktor mindjárt megbukik, pedig hatalmon sincs. Na, hozzá képest én egy vátesz vagyok, valami rendes görög iskolából. Számtalanszor leírtam a gyurcsányi érában, hogy Magyarország kísérleti terep. Megnézik, hogy meddig lehet elmenni a kizsigerelésben, a kizsákmányolásban, az uzsorában, a szemkilövetésben. Most megint ez megy. Mert az mégiscsak példátlan, hogy a bankadót sorra veszik át mások is, és ez csak a kezdet. Mert ez az egyetlen lehetséges út, az összeomlás helyett. Viszont akkor nem mi omlunk össze, Franciaországtól Oroszországig, tehát a zemberek, hanem a bankvilágállam. Világháború van, ha esetleg feltűnne.

Ha már foci, legyen kocsma is. Úgy is, mint fokmérő, lakmuszpapír, meg amit még akarunk. Egy szövetkezeti italboltban, ugye, nem mindig a legkipróbáltabb intellektusok gyűlnek össze, oszt’ három-négy feles után könnyen kicsúszik egy monnyon le, de oly cizelláltan, hogy azt még magam sem vállalom be. Nos, a mi kocsmánkban (lehet, hogy máshol másként van) megállt az idő. Nem az megy, mint az Opera előtt, hogy Orbán Viktor monnyon le, mer’ diktatúra néz ki sandán a sarokból, és jajistenem lesz mindjárt. Ülnek a fejek békésen cigizve, és várják az első bátor embert, aki bejön, és azt mondja, hogy ezt többé ne tegyék, mert büntetni fog. Azt tervezgetik higgadtan, hogy majd hová ássák el. Az autópálya-matricás csávóval együtt. Mert azért van gőz rendesen, azért jöttek, hogy kifújják. De az alapkérdésekben teljes az egyetértés. Ne az Orbán Viktor monnyon le, hanem miért nincsen legalább meggyanúsítva Gy. F. nemzetvesztésért, hazaárulásért, milliók nyomorba döntéséért, az életünk tönkretételéért hetedíziglen, miközben szétdolgozzuk az agyunkat, a testünket, a lelkünket, mindenünket. Legalábbis a kocsmában ezt mondják. Nem kéne legyinteni, ’56 sem a szalonokból indult.

Baj persze ezer van, és elszúrás is. Legközelebb arról írok, hogy mit talált ki egy nagyon közeli ismerősöm arra nézvést, miként nem fog fizetni a banknak, ahol száznegyvenhatezernél kezdte az uzsorát és most kettőszázötvenezernél tart(ana). Brutális lesz, mert megjelenik benne az ismétlőfegyver szó.