Árokpart

Hegyi Zoltán, 2012. április 13., péntek 10:50, frissítve: péntek 14:24
Eddig a vártnál kevesebben jelezték, hogy élnének az árfolyamgát nyújtotta lehetőségekkel. Talán azért, mert nem fértek bele a jelenleg hatályos szabályok adta keretbe. Ebbe, az újabb pakliba sem.

Először az volt a bűnük, hogy a hitelfelvételük napján a spekulánsok éppen 181 forintra szórakozták a forintot. Az senkit sem érdekelt, hogy másnap már 179 volt. Így jártál, kuss. Aztán az se ugráljon, aki huszonegy miskát vett fel, biztos nem műtétre kellett, hanem a Bahamákra.

Sokan állnak így az út szélén, ahol mégis otthagyták őket. Be lehet velük temetni az árkokat.

Az a néhány ezer forint ezeknek az embereknek azt jelentette volna, hogy pár évig legalább némi közepesen elhasznált levegőhöz jutnak. Amíg például talán el tudták volna adni a szinte eladhatatlan lakásukat, ami egyébként már nem ér annyit, mint AKKOR, és már most KÉTSZER ANNYI a tartozás rajta, mint amennyit felvettek. Közben évek óta csak a kamatot fizetik. Azok a milliók, ha valami gikszer támadna, kirepültek az ablakon. Maffiamódszer, szervezett, legális bűnözés. Ám nyilván jogszerű, a jogállam dicsőségére.

 

És ha mindez nem lenne elég, hiába szárnyal éppen a forint, ugyanannyi a részlet, mint amikor punnyad, tekintve, hogy a bankok nemes egyszerűséggel megemelték a kamatokat. De ez természetesen nem azt jelenti, hogy a végsőkig kizsigerelt ügyfelekre hárítanák a veszteségeiket.

Még mindig nincs vége, most jön barátunk, a Nemzetközi Valutaalap. Legutóbbi, az eladósodott ingatlantulajdonosok (egy részét) megsegítését célzó magyar programmal kapcsolatos jelentésükben a következő olvasható: A magyar program egyrészt azért nem megfelelő, mert az adósságcsökkentésből eredő összes veszteséget a magyarországi pénzintézeteknek egyedül kellett viselniük.

 

Szegények.

Vegyünk példának egy tízezres lélekszámú kisvárost, legyen a neve Tapolca. Gyönyörű barokk főtér, virágerdő, Szentháromság-szobor. A téren néhány négyzetméteren belül hat pénzintézet. Nem úgy tűnnek, mint akik éppen menekülőre fognák. Körülöttük viszont üres üzlethelyiségek, kínai és egyeurós bolt. Minimum szimbolikus.

A pofátlan cinizmusnak nincs határa.

Az IMF magyarországi képviselője, Irina Ivascsenko egyébként nem fogadta a magyarországi civilek képviselőit, pedig virágot is vittek neki. A Civil Összefogás Fórum és a Civil Együttműködési Tanács delegációja csak annyit szeretett volna kérdezni illő tisztelettel az ideiglenesen hazánkban állomásozó asszonytól, hogy végül is milyen feltételei vannak a nemzetközi szervezettel kötendő hitelmegállapodásnak, mert hogy ez még mindig nem teljesen világos.

Az viszont tökéletesen világos, hogy ez a helytartó tempó különösen szép megnyilvánulási formája.

Bár lehet, hogy igaza van. Végül is mi közünk van már nekünk ehhez az egészhez?

hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21
  22. 22
  23. 23
  24. 24
  25. 25
  26. 26
  27. 27
  28. 28
  29. 29
  30. 30
  31. 31
  32. 32
  33. 33
  34. 34
  35. 35
  36. 36
  37. 37
  38. 38
  39. 39
  40. 40
  41. 41
  42. 42
  43. 43
  44. 44
  45. 45
  46. 46
  47. 47
  48. 48
  49. 49
  50. 50
  1. 18:55
  2. 18:42
  3. 18:30
  4. 18:26
  5. 18:11
  6. 18:07
  7. 17:51
  8. 17:42
  9. 17:36
  10. 17:33
  11. 17:30
  12. 17:23
  13. 17:03
  14. 17:02
  15. 17:00
  16. 16:58
  17. 16:50
  18. 16:37
  19. 16:14
  20. 16:12
  21. 15:59
  22. 15:41
  23. 15:28
  24. 15:20
  25. 15:14
  26. 15:11
  27. 15:05
  28. 15:00
  29. 14:54
  30. 14:52
  31. 14:44
  32. 14:25
  33. 14:04
  34. 13:42
  35. 13:33
  36. 13:27
  37. 13:20
  38. 13:11
  39. 13:02
  40. 12:59
  41. 12:55
  42. 12:37
  43. 12:34
  44. 12:15
  45. 12:14
  46. 12:05
  47. 11:50
  48. 11:25
  49. 11:18
  50. 11:06
hirdetés

Hozzászólások - 1 db

A hozzászólások mutatása