Próbanapló

Hegyi Zoltán, 2012. április 24., kedd 18:45, frissítve: szerda 09:13
A Sexepil zenekar húros szekciója este érkezik. Nekem kicsit olyan, mintha a Stones jönne.

Ruhásszekrénnyi gitár- és basszus-alapok. Mindenesetre eltart egy ideig, míg leszedjük a cuccot a buszról. A dobos egyelőre még Walesben tartózkodik, de most már tényleg úgy néz ki, lesz koncert.

A magyarul beszélő Sexepil zenekar június 7-én lép fel Budapesten, az A38-hajón, több mint húsz év után még egyszer. Ez nagyjából két kutya komplett élete.

Sárkány Sanyi, a magyarországi Globe Színház szülőatyja a szakadó esőben, rövidnadrágban archaikus tyúkólat ácsol a kertben, Cseh Andris egy rókát fest az ajtajára a miheztartás végett, közben a Búcsúkoncert zenekar egy része próbál a pajtában. Komoly próbája ez a szomszédokkal megkötött, tizenkilencedik éves kölcsönös barátsági és megnemtámadási szerződésnek is. Vidám vasárnap.

Mondom a Sanyinak még délelőtt, hogy jönnek a fejek, még este beállítjuk a motyót és egy kicsit biztos pilinckázunk is. Ez nem úgy lesz, mondta erre sokat próbált barátom, inkább úgy lesz, hogy hajnali háromkor még ott ültök a konyhában és toljátok az okosat. Úgy lett.

Ami nem baj, lassan belakjuk a teret. Lassan.

Másnap sem kapkodunk, reggel dolgozom, aztán napfürdő a teraszon. Később derül fény a hasznára, a próbát már kabátban fejezzük be, cefet egy április.

 

 

Három dalt veszünk át: Gyerünk, Casablanca, What Do You Say.

 

 

 

 

Yoki dobol a Búcsúkoncertből, bicajjal jött át Kővágóörsről.

Már sötétedik, amikor elindul visszafelé, végignyomtuk a délutánt.

 

 

 

 

 

Tamás még gitározik egy kicsit a másnapi menüből, Egy a világ – nagyon szép dal.

 

Viktor a nyugalom szobra. Naná, előre gyakorolt.

 

A Búcsúkoncert egyébként pompás zenekarnév, mindjárt az elején lehet nekik üvölteni, hogy maradjatok együtt. Esetleg nagyszínpad.

 

 

A miénk most elég kicsi, jó szorosan vagyunk. Akolmeleg.
Talán ez a legjobb az egészben.

A faluban, ahol élek, élénk érdeklődés mutatkozik a produkció iránt. És türelem, pedig alig valamivel vagyunk hangosabbak, mint amikor egyszerre tízen röffentjük be a láncfűrészt.

 

Jenővel beszélgetek este a Class FM-en – úgyis, mint műsorelem – többek között arról is, hogy mi a jó a rock and rollban. Kiegyezünk annyiban, hogy szépen viszi szívtől szívig az érzelmeket. Mint egy jobb falvédő vagy mézeskalács.

Majdnem olyan, mintha élnénk.

hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 18:53
  2. 18:37
  3. 18:32
  4. 18:27
  5. 18:20
  6. 18:07
  7. 18:02
  8. 17:53
  9. 17:45
  10. 17:31
  11. 17:30
  12. 17:27
  13. 17:13
  14. 17:12
  15. 17:00
  16. 16:56
  17. 16:53
  18. 16:52
  19. 16:49
  20. 16:46
  21. 16:43
  22. 16:43
  23. 16:38
  24. 16:31
  25. 16:25
  26. 16:13
  27. 16:11
  28. 16:09
  29. 15:58
  30. 15:55
  31. 15:55
  32. 15:55
  33. 15:41
  34. 15:30
  35. 15:29
  36. 15:19
  37. 15:05
  38. 15:04
  39. 14:51
  40. 14:51
  41. 14:49
  42. 14:47
  43. 14:44
  44. 14:43
  45. 14:38
  46. 14:35
  47. 14:33
  48. 14:30
  49. 14:29
  50. 14:24
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása