Vakkeretre feszítették Erzsébet királynét

Zichy Mihály festményét annak idején cenzúrázták a Habsburgok
Tölgyesi

2012. május 18., péntek 16:39
A legutóbbi időkig rossz állapotban, hengerre tekerve őrizték a Magyar Nemzeti Galéria raktárában Zichy Mihály festményét a Deák Ferencet gyászoló Erzsébet királynéról. A restaurátorok most léphettek. Zichy képét annak idején cenzúrázta a királyi család, mert utalt Kossuth Lajosra.

Megújul az Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál című, különleges művészettörténeti és történelmi értékű olajfestmény. Zichy Mihály alkotását legutóbbi időkig rossz állapotban, hengerre tekerve őrizték a Magyar Nemzeti Galéria raktárában, csütörtökön a mintegy 5 méter magas és 3 és fél méter széles vászonképet vakkeretre feszítették.

A Gödöllői Királyi Kastélyt működtető gazdasági társaság tavaly novemberben 1,4 millió forintos pályázati támogatást nyert el a Nemzeti Kulturális Alap Múzeumi Szakmai Kollégiumtól – ez az összeg a festmény megújulásának első, konzerválási ütemére elegendő. További sikeres pályázat esetén jövő év végéig teljesen restaurálhatják a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában lévő műkincset, amely a királyi család életét bemutató állandó kiállításon kaphat helyet a Gödöllői Királyi Kastélyban.

A királyné még a földön – letekerték a hengerről


Zichy Mihály festményének története számos történelmi, művészettörténeti információval szolgál. A haza bölcse, Deák Ferenc 1876 januárjában halt meg. Holttestét a Magyar Tudományos Akadémia földszinti előcsarnokában ravatalozták fel. Temetése előtt három nappal megjelent Erzsébet királyné a ravatalnál, ahol koszorút helyezett el, térdre ereszkedve imádkozott. Két olyan ember találkozott itt, aki a Habsburgok és a magyarok történelmi kiegyezésében jelentős szerepet játszott.

Az esemény hírét rögtön felkapta a sajtó: másnap arról cikkeztek az újságok, hogy ezt a patetikus jelenetet költői és festői módon szükséges volna megörökíteni. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter Zichy Mihály (1827–1906) festőművészt bízta meg, hogy egy reprezentatív festménnyel állítson emlékművet az eseménynek.

Az ekkor Párizsban élő Zichy nem volt jelen Deák temetésén, de hogy hiteles képet tudjon készíteni, Budapestre utazott. Találkozott a királynéval, akiről vázlatot készített, és megtekintette az eseményen viselt gyászruhát, a temetkezési társaság pedig újra felépítette a ravatalt az eredeti helyszínen. A művész azt a pillanatot ragadta meg a festményen, amint a királyné elhelyezi koszorúját.

Egy év múlva elkészült a mű, Zichy hazaküldte Párizsból, de mégsem mutatták be a nagyközönségnek. A művész ugyanis ráfestette a képre azt a cipruságat, melyet állítólag Kossuth Lajos küldött Deák sírjára, és ez elfogadhatatlan volt a királyi udvarnak. Zichynek át kellett festenie a képet.

Emiatt csak 1877 nyarán helyezték el az Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál címet viselő olajfestményt a Nemzeti Múzeum hatodik képtári termében, az úgynevezett Habsburg-teremben, a kiegyezés folytonosságának jelképeként. A képet egy ideig a Magyar Tudományos Akadémián állították ki, majd eltűnt a nyilvánosság elől.