Égigérő

Mi legyen a budapesti rakpartokkal?

Archír
Őrfi József

2011. október 19., szerda 03:00
Civil szervezetek egyeztettek a dunai rakpartok alternatív hasznosítási lehetőségeiről. Mindenki mást akar, az autóslobbi semmit. És valószínűleg ez utóbbi határozza meg még sokáig a város arculatát.

A beszélgetés előtt némileg váratlanul a moderátor megkérte a várakozó közönség egy-két tagját, hogy húzzon egy papírt, majd az arra írt névvel próbáljon meg azonosulni. Így ültem ott „Éva”-ként, aki „főépítész” és fogalmam sem volt, hogy mi vár rám. Végül szituációs játék előzte meg a beszélgetést, amiben erősen kezdőként a saját gondolataimat kezdtem magyarázni, amíg egy idő után udvariasan le nem intettek. A hallgatóságból bevont szereplők a Fővárosi Közgyűlés egy nyílt napját játszották el. A felterjesztés szerint a rakpartokat 2020-ig fokozatosan kell megtölteni élettel. A „zárószavazáson“ a javaslat az igenek nagyarányú győzelmével végződött, bár közel ennyi szavazatot kapott az azonnali lezárásról szóló „módosító indítvány“ is. A játékot követő igazi beszélgetésen a jelenlévők egyetértettek abban, hogy ilyen arányú változás előkészítését csak világosan körülhatárolt, a prioritásokat is meghatározni képes módszertan és értékrend mentén szabad elkezdeni.

Hirdetés

Beleznay Éva volt budapesti főépítész elmondta, hogy készült már korábban is átfogó koncepcióterv a dunai rakpartok rehabilitációjáról, bár ez végül ellenérdekeltségek miatt nem jutott el a döntéshozásig. Az akkori javaslat szerint a Margit híd és a Petőfi híd közti szakaszokat korzóként kellene helyreállítani, ettől a területtől kijjebb az Árpád hídig és a Rákóczi hídig vegyes használati funkciót kaphatna a part, lakó-és iroda funkcióval, kerékpárutakkal, gyalogossétánnyal. Még kijjebb menve nagyjából még eredeti állapotában találjuk a természetes Duna partot, ezeket a részeket meg kellene védeni az ingatlanfejlesztésektől. A város külső területein pedig ipari és logisztikai központok épülhetnének, amik ki tudnák szolgálni a vízi közlekedés felfejlesztése után a megnövekedett kereskedelmi forgalmat. Ide kapcsolódó további ötletként felmerült a vízi tömegközlekedés kialakításának igénye, illetve a rakparti forgalom kiváltására egy hosszanti kompjárat elindításának lehetősége is.

 

Meglévő, korzóként funkcionáló szakasz a Petőfi és a Lágymányosi híd között

Bojár Iván korábbi városarculati tanácsos 2004 óta vezeti a Szeretem Budapestet Mozgalmat, korábbi tervpályázati ötleteket és a saját elképzeléseit ismertette. A Mozgalom fő célkitűzése, hogy a Vígadó tér és a Várkert bazár közé épített gyalogoshíddal revitalizálják az így összekötött rakpartokat. A budai oldalon az alsó rakpart lefedésével fürdőpartot hoznának létre, a pesti oldalt pedig kereskedelmi-turisztikai funkciókkal hasznosítanák. Bojár kijelentette, hogy a közel 3000km hosszú Dunán Budapest a legszebben vízre komponált város, amivel csak egyetérteni tudunk. Ebből viszont az is következik, hogy kapkodva csak rontani tudunk rajta. Arany Ildikó és Szerényi Zsuzsanna a biodiverzitás és a környezeti értékek megóvásának fontosságát emelte ki és állást tett amellett, hogy helyes döntéseket nem pénzügyi alapon kell meghozni, hanem fordítva, a kimondott vágyakra kell megtalálni a gazdaságosan is megvalósítható és működtethető megoldásokat. László János szerint a rakpartok azonnal lezárhatóak lennének, ez csak döntés kérdése. A forgalomtechnikában „elszivárogtatásnak“ hívják a jelenséget, amikor drasztikus változásokra is rugalmasan tud reagálni a flexibilis természetű közlekedés. Kiderült az is, hogy a fővárosnak nincs ma olyan egységes adatbázisa, ami a rakpart autósforgalmát felmérte volna.





Jellemző kép a jelen állapotokról. Érdemes megfigyelni a kép közepén , hogyan szűkül le a járda

Még zajlott a beszélgetés, mikor a részt vevők megkapták a hírt, hogy a Fővárosi Közgyűlés a következő héten felkéri a Budapesti Közlekedési Központot a rakpartok gyalogosforgalmának fejlesztési lehetőségeiről szóló tanulmány elkészítésére.

Címkék

Hozzászólások

  1. BUDAIEndre 2013. április 24., szerda 14:28
    Elolvasva az autók védelmére írott blog-okat, azt kell hinnem, hogy az életem első 25 évében nem is ismertem mi az élet. Ugyanis ezután vettem az első autómat, s valóban megkönnyítette az életem. De nem mondhatnám, hogy csakis az autózás jelenti az életet. A későbbi négy évtized alatt hat különböző autóval bírtam, mindegyiknek volt előnye, de hátránya is. A hatvanas éveim végén megérkeztem Ázsiába, s újra fölfedeztem a kerékpározás élvezetét. Megtanultam hogyan kell a bevásárló zacskókat két kerékkel, hátizsákkal hazajuttatni, valamint hogy lehet egy új várost alaposabban megismerni a bicikli nyergéről, mint egy autóból.
    A kényelmet könnyű megszokni, de csak fogcsikorgatva tudjuk feladni. Ma itt Tájvanon egy praktikus Toyota Yaris kocsival indulok városközi útakra, egy SYM szkúterrel a rövidebb távokra, kerékpáron az uszodába vagy parkba, s gyalog a helyi boltok, orvosi rendelő, patika és más szolgáltatások elérésére.
    A rugalmasság a fő szempont, nem lehet a világvégét mindjárt meghírdetni az autó nélküliség gondolatára. Ha így megy tovább, az a 70-80% aki ma M.o.-n autózik, rövidesen az autótengerbe, torlódásokba és a fenyegető légszennyeződésbe fog fulladni. Alternatívát kell keresni, a garázsban hagyni az autót amikor csak lehet, és szorgalmazni a modernebb, hatékonyabb tömegszállítási rendszer kifejlesztését.
  2. butapesti 2013. február 19., kedd 20:53
    Budapest kivételes adottsága, hogy a Duna mind a két partján végig lehet sétálni gyalog. Párizsban is lehet a Szajna partján. London, Prága, stb. már nem ilyen szerencsés a folyóival. Az alsó rakpartról viszont nem lehet elvinni a kocsiforgalmat, mert akkor bedugulna Észak-Dél irányban a közlekedés.
  3. drpetroczi 2012. április 06., péntek 21:06
    Magyarországon mikor hoznak ilyen rendeletet? Mindjárt javulna atömegközlekedés!
    http://mno.hu/szines/tomegkozlekedniuk-kell-a-felsovezetoknek-1066774
  4. drpetroczi 2012. április 06., péntek 19:44
    Nagyon igaza van az előttem szólónak!
    Autó helyett mivel győzzük le a távolságot? Tömegközlekedéssel? Amit már 10 éve lépésről lépésre tesznek tönkre? A jegyek nem csak a magyar keresetekhez magasak, a járatokat leritkitják vagy megszüntetik. Helyette az államnak semmibe se kerülő kerékpározást sztárolják.
    Az Üllői út és a Baross utca vakon végződik, nem lehet Pestre átjutni, mert a nagyeszű polgármesternek úgy tetszett, s megtehette. Külön tudomány az Erzsébet hídhoz eljutni. Ha annyi esze volt a nagy szökőkút építőnek, a lezárás helyett miért nem vitte le alagútba a Kecskeméti utca forgalmát? A helyváltoztatás is EMBERI JOG! (Bár a nagy jogvédők ezzel nem foglalkoznak.)
  5. papy_on_board 2012. március 31., szombat 11:25
    Undorító ez a háttérből vezényelt és pénzelt autóellenes örjöngés!
    Az "autóslobbi" Magyarország LAKOSSÁGÁNAK 70-80%-át jelenti! Szorozzuk csak be az autók számát (majdnem 3 millió) az egy autóra jutó CSALÁDtagok számával.

    Jelenleg semmilyen alternatívája nincs az autónak. A mozgási szabadságunk egyetlen igazi eszköze.

    A MOZGÁSI SZABADSÁG A SZABADSÁG LEG-ALAPVETŐBB RÉSZE!
    Mozgási szabadság nélkül NINCS szabadság! A megkötözött ember NEM szabad!
    A gyalogos ember iszonyúan lassú, hamar fárad és nem tud nagy terhet cipelni.

    Az autó kitágítja az elérhetőségi kört.
    A gyalogláshoz képest kb. 30-szorosra, amely 900-szor nagyobb terület elérését jelenti (900-szor nagyobb választási lehetőségekkel munkahely, bevásárlás, stb)
    A tömegközlekedéshez képest kb. 3-szoros a hatótávolság, nem is beszélve az időpontttól való függetlenségről.

    Az autó által nyújtott szolgáltatás LEÍRHATATLAN! A lakáson lívül nincs még egy használati eszköz, amelyért ennyi pénzt vagyunk hajlandók kifozetni önként és örömmel! Márpedig az emberek többsége (a középosztály) számára a pénz kifizetés mindig az igények rangsorolását, a másról való lemondást és spórolást jelenti.
    Ezzel gyakorlatilag láthatóvá lehet tenni, hogy mire mekkora mértékben vágyunk, és mi mennyire fontos az életünkben. Az autó jelentette mozgási szabadság NAGYON FONTOS, és az autózás lassú sorvasztása, akadályozása, emberiség elleni bűntett és rettenetes aljas gyalázatos gaztett.

    Az autózás elsorvasztása, eltiprása, amely évek óta apró lépésekben zajlik, kormányzati irányzattól függetlenül, trükkösen mindig vigyázva arra, hogy ne legyen nagyon feltűnő, valójában része a középosztály lassú elsorvasztásának!

Új hozzászólás írása

Hozzászólás elküldéséhez előbb be kell jelentkeznie!

Hirdetés

Hegyibeszéd

Címkefelhő

További feliratkozási lehetőségek

MNO vezető hírek

/