Ring Sándorné boldogsága

Ősszel pedig hetven lesz a totó is

Sashegyi Zsófia

Sashegyi Zsófia

2017. március 18., szombat 20:36, frissítve: vasárnap 13:43

Idén hatvan éve, 1957 márciusában indult hazánkban – a Kádár-rezsim forradalom utáni hangulatjavító intézkedéseként – a lottó, és októberben lesz éppen hetven éve, hogy a labdarúgó-bajnokság 1947. október 19-i fordulójával egy időben, Európában hetedikként, elérhetővé vált a magyar totó.

Mivel a kommunista diktatúra idején a rendszer működtetői kényesen ügyeltek rá, hogy ne adjanak teret a szerencsejátéknak, a totót – amelyre már az első héten 20 882 szelvény érkezett be – mindvégig a sporthoz kapcsolódó fogadásnak tekintették. 1957 márciusában azonban Kádár János elérkezettnek látta az időt, hogy a mesés meggazdagodás lehetőségével kecsegtetve elkezdje jobb kedvre deríteni az épülőfélben lévő legvidámabb barakk lakóit, és zöld lámpát adott a lottónak is. Az erről szóló kormányhatározat nem sokkal a forradalom leverése után, 1956 decemberében született meg.

Az első lottóhúzás – amelyet a Medosz Móricz Zsigmond Kultúrotthonának színháztermében tartottak, Kabos László Lottó Ottóka című magánszámával feltupírozva, s amelyre rögtön több mint másfél millió szelvény érkezett be – nem okozott csalódást. Bár telitalálatos szelvény nem volt, a hét darab négytalálatos egyenként 128 ezer forintot fizetett. Ennyi pénzből akkoriban kulcsrakész családi házat lehetett kapni. Öttalálatos szelvény híján akkoriban a négyesek közt osztották fel a fődíjat. Ez a rendszer csak 1991 tavaszán változott, s az új felállás óta még mesésebb összegek halmozódnak fel, ami természetesen időnként már-már hisztérikusra növeli a játékkedvet. Az ötös lottó történetének eddigi legnagyobb nyereményét, 5 milliárd 92 millió 890 ezer 758 forintot 2003. november 29-én vitte haza egy játékos.

„A lottó tárgynyeremény-sorsolásán szobabútort nyertél!” – nemigen emlékszem rá, volt-e fogalmunk arról, mit takar a mondat első fele, amikor a nyolcvanas években a Gazdálkodj okosan! című társasjáték szerencsekerekére lépve ezt olvastuk a kihúzott kártyán. Az indulástól, 1957 márciusától a számhúzások mellett húsz éven át sorsoltak ki havonta egyszer különböző tárgyakat a lakástól, családi háztól kezdve az autón, a vetőgépen, a harmonikán, a rádión, a hűtőszekrényen, a varrógépen, a mosógépen vagy éppen a fűkaszálón át a külföldi utakig.

A legelső főnyereményt, egy Wartburg személygépkocsit 1957-ben a 13 éves Molnár Tibor vihette haza. A tárgynyeremény-sorsolás két évtizede alatt 505 öröklakás, 224 családi ház és nyaraló lelt gazdára a lottózók között. A nyereményjáték e formája azonban nem kevés bosszúságot is okozott a kedvezményezetteknek. Előfordult ugyanis, hogy egy 85 éves bácsi dühödten tépte szét szelvényét, amellyel társasutazást nyert, s valószínűleg az az orvos sem volt elragadtatva, akinek a jutalma egy szekér volt lóval együtt.

Bezzeg örülhetett nyereményének a hatgyermekes özvegyasszony, Ring Sándorné, az első öttalálatos szelvény tulajdonosa, aki később még arcát, nevét is adta a lottóreklámhoz, csakúgy mint hosszú éveken át főnyereményes társai, akiknek örömét a rádió, sőt a szintén 1957-ben, az ötös lottó bevezetése után néhány héttel indult tévéadás is közvetítette.

Az 5/90-es lottójáték története közel félezer évre nyúlik vissza. Genova városából indult hódító útjára, ahol 90 jelölt közül, sorsolás útján delegálták az új szenátorokat a városi nagytanácsba. Az első húzást 1763-ban rendezték Budán és Pozsonyban, miután az osztrák állami lottó bérlőjének, Cataldi grófnak a koncesszióját Erdély és a határőrvidék kivételével Magyarországra is kiterjesztették. A kezdeti, évente egyszeri sorsolás 1957-ben már háromhetesként tért vissza, majd heti rendszerességűvé vált.

Bár később nőtt az óvatosság a nyertesek körében, volt, aki mégis vállalta kilétét a nyilvánosság előtt. Vesztére így tett az a győri házaspár is, amelynek férfi tagja korábban hajléktalanként tengette életét. Élettársával igen szerény körülmények között éltek egy kis garzonlakásban, aztán 2013-ban rájuk köszöntött a szerencse 638 millió forint formájában. „Hála” a nyilvánosságnak, rögtön fenyegetésekkel, pénzt kérő-követelő ismerősökkel, ismeretlenekkel kellett szembenézniük. A férfi hamarosan visszaesett alkoholista életformájába, az asszonynak pedig kiújult a pánikbetegsége.

A lottó népszerű reklámarcai között szerepelt egykor Latabár Kálmán mellett Alfonzó, a már említett Kabos László, Rátonyi Róbert, Kibédi Ervin és Csala Zsuzsa is. Hogy miért teszik a mesés nyeremények a mai Magyarországon is a legnépszerűbb szerencsejátékká az ötös lottót, arról sokat elmond, hogy az egykor több száz milliós fődíjakat reklámozó Szilágyi István színművészről nemrég derült ki: egy félkész házban nyomorog, még a fűtésszámláját sem tudja fizetni. A lottó népszerűségének annak idején a hiánygazdaság adta meg a kezdő lökést, de az egyszerű magyar polgár álma a mindennapi munkával elérhetetlen alapvető vágyak beteljesüléséről még ma is tovább szövődik.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.03.18.