2014. október 22., Előd napja

Amikor Dopeman „Himnuszát” végighallgatták

Idő szaki

2012. január 07., szombat 09:00
Hol volt, hol nem lesz, van egy dal. Ártatlan kis zöngemény, de valamikor régen, amikor még nem alakult meg a Demokratikus Együttműködés Rendszere, és nem lehetett elmenni állami honorálás mellett fékeket olajozni és ellensúlyokat pakolni, akkor feljelentették ennek a lendületes kis nótácskának a szerzőjét. Azért, mert úgy refrénként idézte benne a Himnuszt, hogy a verzében mindennek és mindenkinek, hát, hogy is mondjam, kiadós együttlétet ajánlott. Az összes vezető politikusnak, kormány- és ellenzéki pártnak, képviselőnek és persze képviselőnőnek.

A feljelentés az akkori demokratikus ellenzéknek nem tetszett, jajveszékeltek is rendesen a szólásszabadság miatt, és mi is sokat beszélgettünk róla az óragyárban, hogy mit kéne tenni ezzel a számmal és annak szerzőjével. Már ha kell egyáltalán: én magam ugyanis, mint megélhetési múltba révedő, és az elavultnak számító analóg részleg hangadója, már az Anima Sound System Himnusz-feldolgozására is azt mondtam, hogy nem érdekelne ez a kis jelentéktelenség botrány nélkül senkit se, de hát akkor se hallgattak rám. Hát ebből is látszik, hogy nem történt itt semmi: jött ez a dal és vele a felháborodás, ahogy az mindig is volt.

Na de most választást nyert a szürkeállomány, nyert a progresszió és a fényes értelem, felszántódott a magyar ugar, úgyhogy elhatározták a technikai koalíció kormányának Ideológiamentességre Ügyelő Minisztériumában, (IMÜM) hogy a véleménypluralitás jegyében ezt a Dopeman-dalt tanítani fogják az iskolákban mint Himnusz-feldolgozást. Bizottságot is alakítottak. A zenét rendben lévőnek találták, ám amikor a sárga csekkekkel, a bankokkal, és a behajtókkal való közösülésre szólított fel, akkor bizony vakarták a fejüket az IMÜM-ben, hiszen ezeket józan, gondolkodó ember nem bírálja. Amikor pedig eljutottak ahhoz a részhez, amikor Dopeman sleppnek és birkának nevezi a magyar népet, elvetették az ötletet, hogy kisiskolásokhoz juttassák el a dalt. Hiszen ilyet egy demokrata soha nem mondana.

Korábbi bejegyzések

Fülbevaló

Időszakiról

Idő szaki egy óragyári munkás, aki szabadidejében rengeteget blogol. Az bizonyos, hogy a jövőben él, hogy a közeliben, vagy a távoliban azt ő maga sem tudja, mert már nem csak ez keveredett össze a fejében, hanem a múlt, és a jelen is, meg persze az a sok-sok féldeci és az a rengeteg kormányzat. Idő szakit ez nem hatja meg, hiszi, hogy alapvetően úgysem változik meg semmi. Bejegyzései tehát a jövőből származnak, azok bármilyen egyezése a jelennel vagy a múlttal csupán a véletlen műve. De Idő szaki szerint véletlenek nincsenek.