„Ez egy adrenalininjekció”

Balogh Roland

Balogh Roland

2017. január 31., kedd 13:55, frissítve: kedd 15:23

Közép-Európára fókuszálva, magyar előadókkal és delegációval indul a háromnapos ljubljanai zeneipari fesztivál, a MENT. Interjú a fő szervezőkkel.

Újra felpezsdül a közép-európai zeneipar, szerdán ugyanis harmadik alkalommal startol el Ljubljanában a MENT, amely amellett, hogy három nap alatt bemutat mintegy hatvan friss, izgalmas előadót Európából, a szakmát is összehozza egy kis együtt gondolkodásra. A mustra célja, hogy ösztönözze a térség zenepiaci szereplőit, segítse a régiós kapcsolati hálók kiépítését, elmélyítését, egyúttal a zenekarokat is nemzetközi porondon mutassa be.

A MENT tehát minden szempontból szimpatikus kezdeményezés, s amint az előző évek mutatják, szépen ki is növi magát. Ezen felbuzdulva sorra indultak a hasonló fesztiválok az utóbbi időben, egyebek mellett tavaly novemberben, a szintén elsősorban a közép-európai zeneiparra koncentráló, a szívünkhöz épp ezért is közel álló Budapest Showcase Hub (Bush), amelyről mi is többször (itt és itt) írtunk.

A MENT-re az idén népes magyar delegáció is ellátogat (lásd keretes írásunkat lejjebb), mi pedig a fesztivál előtt alaposan kifaggattuk a rendezvény három fő szervezőjét – Andraz Kajzert, Miran Rusjant és Matjaz Manceket –, hogy miért is érdemes beleállni egy ilyen kezdeményezésbe, miért jó a szakmának, s mit profitálhatnak belőle a tehetséges, feltörekvő zenei formációk. A beszélgetésben arra is kitértünk, kell-e, jó-e egyáltalán az, ha az állam belefolyik a zene támogatásába.

– Mi motivált benneteket abban, hogy megszervezzetek egy olyan fesztivált, mint amilyen a MENT? Nem egy szimpla zenei mustráról van ugyanis esetetekben szó, hiszen a fesztivál inkább a szakmáról, a menedzsmentről vagy épp a zenekari promócióról szól.
Andraz Kajzer: – Az ötletet, hogy szervezzünk egy fesztivált – ahol többnyire ismeretlen, illetve elsősorban a régióban ismert előadókat mutatunk be, valamint a szakmát is összehozzuk egy konferenciára – a körülöttünk zajló dolgok ösztönözték. Első körben azt szerettük volna, hogy Szlovéniát felhelyezzük napjaink zenei térképére. Emellett cél volt, hogy fejlődési, oktatási lehetőséget adjunk a helyi és régiós előadóknak, valamint a zeneipar szakembereinek, hogy egy közös fórumon vitathassák meg a szektort érő kihívásokat Európa más részeiről érkező kollégáikkal. Nem mellesleg pedig szerettünk volna izgalmas, új zenekarokat hozni Szlovéniába. A képlet tehát egyszerű volt: a régióra koncentrálva csináljuk kicsiben, így a rendezvény könnyen kezelhető is egyben.

– Látjuk, hogy a zeneiparban komolyak a különbségek Nyugat- és Kelet-Közép-Európa között. Mit gondoltok, a mi régiónk miként tudja áthidalni ezeket a szakadékokat?
Miran Rusjan: – Nagyon fontosnak tartom, hogy ne agyatlanul, gépiesen másolva vegyük át Nyugat-Európa zeneipari trendjeit, praktikáit és működési mechanizmusait, hanem okosan és figyelmesen azokat a dolgokat alkalmazzuk, amelyeknek van értelmük, tehát működőképesek lehetnek nálunk. Ne féljünk attól, ha a közép-európai zeneipar picit másképp fejlődik, mint a nyugat-európai. Ha nem tudsz nagy és erős játékosa lenni a szektornak, akkor próbálj meg a legokosabbá válni.

– Az utóbbi időben szerencsére egyre több új térségi kezdeményezés indult, először a MENT, majd tavaly novemberben a kifejezetten Közép-Európára fókuszáló magyar Bush. Az ilyen szakipari rendezvények hogyan tudják megváltoztatni a hozzáállást az alternatív, underground zenéhez, mennyire dobnak a kezdő és feltörekvő előadók helyzetén?
Miran Rusjan: – Úgy vélem, sok új lehetőséget adnak a térségnek: a helyi zenekarok kiléphetnek a nemzetközi színtérre, megmutathatják magukat. Közben a szektorban dolgozók (fesztiválszervezők, ügynökök, menedzserek, valamint újságírók) jobban megismerhetik, kapcsolatba kerülhetnek egymással, megoszthatják tapasztalataikat, egyúttal tanulhatnak a másiktól, mialatt ugyancsak megismerhetik a nemzetközi feltörekvők, az új hangok mezőnyét. Az ilyen fesztiválok igazi adrenalininjekciók, új energiákkal és kreativitással töltik meg a szektort, s hosszú távon mindenképp segítik a helyi zeneipar fejlődését számos területen.

– Mit gondoltok az államilag támogatott zenei ösztöndíjakról, programokról? Magyarországon például ilyen a Cseh Tamás-program. Segíthet-e, egyáltalán szükséges-e bármiféle állami beavatkozás a zeneiparba? Mik az ezzel kapcsolatos tapasztalatok Szlovéniában?
Matjaz Mancek: – Egy olyan kicsi és fejletlen piacon, mint amilyen a miénk, az állami támogatások egyértelműen és elengedhetetlenül szükségesek, a fejlődést segítik, valamint azt, hogy a tehetséges hazai előadók megjelenhessenek az egyre öldöklőbb nemzetközi versenyben. Mi és mások is kapunk némi segítséget az államtól, valamint Ljubljana önkormányzatától, de ezek a támogatások még messze nem kellően szervezettek és optimalizáltak. Azon dolgozunk tehát, hogy meggyőzzük a döntéshozókat a szervezett, strukturált támogatások fontosságáról s arról, hogy ezek milyen pozitív hatással lehetnek minden szinten a zeneiparra. De ez egy hosszú és összetett dolog, sok egyeztetést kíván.

Magyarok a MENT-en

Az idei fesztiválon az NKA Cseh Tamás-programjának jóvoltából, a Hots (Hungarian Oncoming Tunes) égisze alatt, az Eastaste szervezésében egy ötvenfős magyar delegáció vesz részt, s három magyar formáció – az Apey, a Gustave Tiger és az Uffalo Steez – is fellép. A sajtódelegációba lapunk is meghívást kapott. Csütörtökön 14 és 15 óra között lesz majd egy magyar fogadás is a ljubljanai Kino Siskában. Ami a fellépők teljes listáját illeti, a szlovénok és a magyarok mellett horvát, szerb, bosnyák, macedón, cseh, szlovák, lengyel, belorusz, orosz, észt előadók is bemutatkoznak, de lesz osztrák, olasz, belga, holland, izlandi, dán, svéd, norvég, brit és német–amerikai formáció is.

– Miként állítjátok össze a MENT fellépőinek listáját? Hogyan döntitek el, hogy mely zenekarokat érdemes elhívni, bemutatni?
Andraz Kajzer: – Ez egy összetett folyamat. Elsősorban olyan izgalmas bandákat, előadókat keresünk, amelyek és akik valami újat tudnak mutatni. Emellett a saját stílusukban kimunkált, egyedi, ám már jó ideje alkotó formációkat is szeretnénk megmutatni. Fontos, hogy színvonalas produkciókat keresünk, illetve törekszünk a stílusok, műfajok választékos, sokrétű bemutatására is – a metáltól a popig vagy az elektronikus zenétől a punkig. Persze akadnak olyan produkciók, amelyeket élőben nem tudunk megnézni, azok az online teljesítményükkel győznek meg arról minket, hogy itt a helyük.

– Mit tartotok a MENT legnagyobb sikerének, eredményének?
Matjaz Mancek: – A MENT felrázta és ösztökéli a helyi zenei szcénát, s elsősorban a fiatalabb generációkból mozgatott meg többeket, innen verbuválódik a közönségünk nagy része is, amelyet – úgy látjuk – egyre jobban érdekelik az ismeretlen bandák Európa minden szegletéből. A fesztivál emellett felrázta a helyi bandákat, amelyek még ambiciózusabban törekszenek nemzetközi karrierre, és szerencsére sikerült némi lehetőséget is adnunk nekik ezen a téren. Ugyancsak fontos, hogy sikerült felkeltenünk a nemzetközi szakma, valamint a sajtó érdeklődését is, amelyet így egyre jobban foglalkoztatnak nemcsak a szlovén, de a környező régió zenei élete, történései, hírei.

– Tervezitek-e bővíteni a MENT-et?
Matjaz Mancek: – Nem célunk, hogy növeljük a programok, az előadások, a fellépők és a látogatók számát. A cél elsősorban és kifejezetten az, hogy minél színvonalasabb legyen a rendezvény, s hogy kreatív ötletekkel gyarapítsuk a kínálatot, például új, érdekes helyszínek bevonásával emeljük a minőséget.

– Mit vártok az idei fesztiváltól?
Matjaz Mancek: – Remek koncerteket, lelkes közönséget, rengeteg új információt, érdekes történeteket, új kapcsolatokat és barátságokat, valamint lehetőségeket mindazon előadók, zenekarok és szakmabeliek számára, akik részt vesznek az idei rendezvényen.

További érdekességekért érdemes követni zenerovatunk, az Ígéretes titánok Facebook-, Tumblr- és Instagram-profilját is. Csak semmi trendcsinálás: hallgassatok menő magyar feltörekvőket!