Michael Knight sose megy ki a divatból

Balogh Roland

Balogh Roland

2017. február 21., kedd 17:13, frissítve: kedd 19:11

Igazi kaméleon a CsótányDzsó legénysége. Elsőre ugyanis rávágnám, a most következő szám, illetve videoklip egy igazi kis paródia, amolyan szarkasztikus, társadalomkritikus fricska. Aztán lehet, hogy nem is, épp ennek az ellenkezője igaz. Már ez külön vicces, hogy talán semmi nem az, aminek látszik esetükben.

S hogy miért mondom, hogy alakváltó a Holup Márk (gitár, ének), Zilahi Árpád (basszusgitár, vokál), Rozsdás Tamás (dob) felállásban üzemelő, olykor Harmati Sebestyénnel (trombita, billentyűk) négyre bővülő trió? Mert ha végighallgatjuk számaikat, akkor nagyon sok stílus, hangulat, íz megjelent már a dalokban, a nyers, manírok és mindenféle cifrázás nélküli, már-már posztpunkos gitártémáktól a hiphopra hajazó szövegelésig.

A Televízió egyébként valami más, mint amit korábban lehetett tőlük hallani. Olyan az egész, mintha egy NDK-s diszkóban életre kelne a Knight Rider, és maga az elnyűhetetlen David Hasselhoff mester is ott táncolna közöttük, mialatt Orion hangfalakból dübörög a zene. Vicces az egész, ahogy a szövegben is ott bujkál a szarkazmus. S miközben mindenki beizzítja a klipet, a hajtás után kifaggatjuk a bandát arról, tényleg egy hétköznapi szürreálról van szó, vagy minden mindennek a fordítottja.

– Gondolom, nem nagy megfejtés, ha azt mondom, a Televízió egy klasszikus paródia: mintha egy NDK-s diszkóban csőhangfalakból érkezne a nesze nekünk rock and roll. Honnan jött az ötlet, hogy akkor most csináljunk egy ilyet, illetve erre forgassunk egy ilyen klipet?
Holup Márk: A számot a tévéműsorok ihlették, ezért szarkasztikus, nem paródiának íródott, de lehet erről komolyan beszélni? A klipek koncepció szerint készülnek, egy-két imázsvideó vagy olyasmi, később elvonatkoztatunk a valóságtól kicsit, mint ezelőtt, animációs klipek is tervben vannak.

– Ez a fajta szarkazmus mennyire kapós ma? Hogyan működik például egy koncerten? Mennyire érti, érzi ezt például a közönségetek?
Holup Márk: Nem a szarkazmussal akarunk érvényesülni, sőt, szerintem nem ez a zenekar fő profilja, de mindenki máshogy éli meg, amit csinálunk. A szövegeinkre csak pozitív kritikát kaptunk eddig. Koncerteken aki nem figyel a szövegekre, azt a rakkendroll sodorja magával, ez a jó benne, ha akarsz, figyelsz, és értékelheted a mondanivalót is, ha nem, akkor csak rázod!

– Ha visszapörgetünk a CsótányDzsó-dalok között, azt látjuk, sok mindenben belekóstolnak: nagy nyers, gerjedős gitártémáktól a hiphopra hajazó szövegelésig. Ez egyfajta útkeresés, jöjjön épp az, ami aktuálisan bejön, vagy van benne tudatosság, tervezés?
Holup Márk: Számunkra nem útkeresés, mindenben megvan ugyanaz a rakkendroll és ugyanaz az alternatív felfogás, csak mindig más oldaláról ragadjuk meg a dolgot. Tudatosan kerüljük a trió felállás és a stílusunk okozta monotonitáshoz vezető csapdákat, a célunk, hogy számaink ne legyenek ugyanolyanok, így minden esetben izgalmas műsort tudunk összeállítani, illetve tudunk alkalmazkodni az adott hangulathoz is.

– Idén ötéves a zenekar. Korábban jött már ki kis- és nagylemez is, mostanában pedig inkább egyesével érkeznek a dalok, sok esetben klippel egybekötve, ahogy most is. Ennek pénzügyi vagy zenefogyasztási okai vannak?
Holup Márk: Most is egyben vettük fel az albumot, de egyesével csepegtetjük, hiába is adnánk ki egész lemezt, most egyesével, vizualitással együtt lehet tudatosítani a jelenlétünket. Mindig tervben van a következő lépés, előre dolgozunk.

– Apropó anyagiak. Ha jól tudom, ez a klip is gyakorlatilag minimális költségvetéssel, saját „gyártásban” készült.
Holup Márk: Így a hiteles. Van segítségünk a fotók, klipek elkészítésében, de a zenekar az alkotó egység minden esetben, és ezt meg is akarjuk tartani. Nem vagyunk összerakott, futtatott zenekar, nem vagyunk bábok, magunk rendezzük a zenekar életét. Saját zenét saját szövegekkel csak saját koncepció szerint lehet hitelesen tálalni.

– Ha pedig koncertek, március elejétől egy kisebb turnéra indul a zenekar. Az első állomás március 3., a budapesti Gozsdu Manó Klub lesz. Hogyan állt össze a menetrend, magatoknak szerveztétek, vagy azért van bármilyen segítség ebben?
Rozsdás Tamás: Mostanában nem sok segítségre számíthat egy amatőr zenekar. Ha akar valamit, akkor első lépésként legjobb, ha maga lát neki a megvalósításnak, és a következő szinten már talán számíthat valamiféle segítségre. De addig kemény és rögös az út. Valahogy el kell jutni egy bizonyos ismertségig, rengeteg kell játszani, a lehető legkülönfélébb helyeken, és szinte „mindent” be kell vállalni. A menetrendet mi magunk állítjuk össze ismeretség, ajánlás vagy sima felkereséses módszerekkel. Ezekből rengeteget lehet profitálni, és szerintünk ez a legjobb módja elérni a következő szintre, ahol már visszahívást vagy ajánlást kaphat egy zenekar. A mottónk „Magad uram, ha szolgád nincsen!”