Az elvándorlás az ingatlanárakon is rajta hagyja bélyegét

SzE

2016. október 11., kedd 18:43, frissítve: szerda 00:07

A lakásárakra komoly hatással van a fizetőképes kereslet, ami viszont összefüggésben áll az adott területen élők jövedelmével, hitelképességével, munkalehetőségeivel. Ahol például nagyobb mértékű a munkanélküliség, ott az ingatlanárak alacsonyabbak, hiszen a vásárlók nem tudják a lakásokat megfizetni, míg fordított esetben magasabbak az árak. Ez a tendencia azonban korántsem nevezhető általánosnak.

Nem kelt meglepetést, hogy hazánkban Budapesten, Pest megyében, illetve a nyugati megyékben, elsősorban Győr-Moson-Sopronban és Vasban a legkisebb a munkanélküliség. Előbbi két helyen az emberek 2,7 és 3,4, míg az utóbbi kettőn 1,5 és 2,6 százaléka van állás nélkül, ami jól mutatja, hogy az aktív korúaknak csak elenyésző hányada küzd a munkahelyhiánnyal. A skála másik végén Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar található a maga 9,6, 8,9 és 8,1 százalékos adatával. Persze a munkanélküliségi arányszám a regisztrált munkanélkülieket veszi alapul, így a fekete- és a szürkefoglalkoztatással nem számol, márpedig ezek igencsak létező jelenségek Magyarországon – ugyanakkor az arányok vélhetőleg mindenhol közel ugyanolyanok.

Mint az Otthontérkép elemzéséből kiderül, a helyzet az ingatlanárak tekintetében is hasonló: a legdrágább terület mindenképpen Budapest a maga 403 ezer forintos átlagos négyzetméterárával, míg a második helyezett Győr-Moson-Sopron 288 ezer forintos átlaggal. Hajdú-Bihar és Pest megye kicsit lemaradva következik 224 és 222 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, míg a sor végén Nógrád, Békés, Tolna és Borsod-Abaúj-Zemplén megye kullog 87–118 ezer forintos fajlagos árakkal.

Felemás összefüggés

Furcsának tűnik, de a munkanélküliség és az átlagos kínálati árak között nem mutatható ki tökéletes fordított arányosság. Legalábbis a munkanélküliség és a lakásárak összevetéséből kirajzolódik, hogy az ország megyéi alapvetően négy csoportba oszthatók.

Az semmiképp nem meglepő, hogy az alacsony munkanélküliség mellett aránylag magas lakásárakkal találkozhatunk. Ezt Budapest, Pest, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megye szépen példázza, hiszen egyre többen igyekeznek megvetni a lábukat errefelé a munkalehetőségek reményében, ami pedig keresletnövekedést, közvetve pedig áremelkedést idéz elő.

 

A magas munkanélküliség szintén nyomot hagy az árakon, lévén gyakran vonja magával azok visszaesését. Ennek iskolapéldái azok a hátrányos gazdasági helyzetben lévő térségek, ahol az emberek a munkahiány miatt nem tudják megfizetni a magasabb árakat. Nem beszélve arról, hogy adott esetben továbbállnak, és az ország másik részén telepednek le, akár úgy is, hogy otthonukat üresen hátrahagyják.

Egyenes arányban

A két másik csoport az előbbi kettőnél érdekesebb, lévén ezeken a területeken a számok nem fordítottan arányosak: van, ahol a munkanélküliség és a lakásárak is alacsonyak, illetve ahol a magas munkanélküliséghez társulnak magas lakásárak.

Az utóbbinak tipikus példája Bács-Kiskun megye, ahol a kecskeméti Mercedes-jelenlét az utóbbi években jelentősen növelte az ingatlanárakat. Hasonlóan egyedi hatás érezhető Somogyban, ahol a Balaton közelsége bírhat árfelhajtó erővel. Ugyanez figyelhető meg Hajdú-Biharban, ahol feltehetőleg Debrecen és Hajdúszoboszló torzítja jelentős mértékben az ingatlanárakat.

A másik csoportba azok a területek tartoznak, ahol a munkanélküliség nem jellemző, viszont a lakásárak is alacsonyak. Ez látszólag paradoxon, de mégsem az, már ha ismerjük az országos népességváltozási adatokat is. Ha ugyanis ezzel is számolunk, akkor már azt látjuk, hogy Békés, Csongrád, Fejér, Komárom-Esztergom, Vas és Zala megyében egyértelműen csökken a népesség, ami magyarázhatja az alacsony munkanélküliségi szintet. Ugyanez indokolhatja az alacsony lakásárakat is, lévén az elvándorlás miatt a piacon már inkább csak eladók vannak jelen, vevők nem nagyon. Az árak esését tulajdonképpen az ebből adódó túlkínálat okozza.