Budapest és Győr mindent visz

SzE

2016. november 7., hétfő 20:09

Ahol az emberek könnyebben boldogulnak, a lakáspiac is jobban pörög, míg az elmaradottabb térségekben az ingatlanvásárlások száma az országos átlagnál jóval alacsonyabb. Az árakból és az adásvételek számából jól látszik, hogyan néptelenednek el egyes vidékek.

Ahol az emberek jobban élnek és tartalékkal rendelkeznek, a lakáspiac is jobban pezseg, míg a magas munkanélküliséggel és alacsony jövedelemmel rendelkező térségekben a lakásvásárlások száma az országos átlagnál alacsonyabb. Az árakból és adásvételek számából arra is következtetni lehet, hova költöznek szívesen az emberek, és honnan vándorolnak el.

A legtöbb ingatlant nem meglepő módon a fővárosban, azon belül is a XI., XIII., és XIV. kerületben adták el az idei év első félévében, emellett pedig a legnagyobb városok adatai húzták fölfelé a számokat. Ezzel szemben a legkevesebb lakás a funkcionális értelemben városhiányos térségekben, azaz az északkeleti és délnyugati országrészekben kelt el – derül ki az Otthon Centrum elemzéséből.

Országos mérlegek

A havi nettó átlagkereset országban 115-222 ezer forint között alakult 2016 első félévében a KSH adatai alapján. A legmagasabb érték a fővárosban jellemző, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabbak a bérek. Ezzel összefüggésben a munkanélküliségi ráta értéke 2-12 százalék között oszlik meg az országban. A legkedvezőbb értékek Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér megyében jellemzőek, ahol 3 százalék alatti a munkanélküliség. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mért 12 százalékos munkanélküliségi ráta a legkedvezőtlenebb az országban, amely négy százalékponttal magasabb az összes megyei értéknél.

A regisztrált vállalkozások fajlagos értékében a főváros mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg megye van az élen ezer lakosra jutó 200 vállalkozással, ám itt ezek egy része kevésbé működő kényszervállalkozás. A legalacsonyabb értékek észak-magyarországi Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jellemző. A vállalkozásokkal részben összefügg az épített lakások száma, amelyben a legmarkánsabb különbség rajzolódik ki az ország megyéi között. Kiemelkedően magas az új otthonok száma Győr-Moson-Sopron megyében, ahol százezer lakosra 144 új lakás jut. Ellenben az Észak-Magyarországon százezer lakosra négy épített lakás jut.

Ha a térségeket az ezer lakosra jutó adásvételek száma alapján vetjük össze, akkor egyértelmű a főváros dominanciája: az első tizennégy helyen a főváros kerületei sorakoznak. Ez érthető is, hiszen a Budapesten a legmagasabbak a nettó jövedelmek, valamint alacsony munkanélküliség és magas vállalkozási kedv jellemző. Szintén kedvezően alakultak a tranzakciószámok a régióközpontokban és a Balaton-parti járásokban, melyek migrációs célpontjai is az országnak.

Kihalóban egyes területek

Népességre vetítve a legkevesebb adásvétel Északkelet-Magyarországon, a Miskolctól és Nyíregyházától északra fekvő járásokban történt. Ezek a területek egytől egyig Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében találhatóak, ahol az országos átlagnál magasabb munkanélküliség, alacsonyabb jövedelem, nagyobb elvándorlás jellemző.

Vidéki favoritok

Az ország többi területét nézve Sopron, Debrecen és Győr ugrik ki magasabb áraival. Ezekben a városokban 250-300 ezer forintos négyzetméteráron lehet hagyományos társasházi lakást venni, míg a panelek négyzetméteréért 210-260 ezer forintot kell fizetni. Az árak jellemzően a településmérettel arányosan csökkennek: a kisebb városokban 100 ezer forintos, míg a kisebb községekben akár 50 ezer forint alatti fajlagos áron is lehet használt lakást kapni. Mindezt a gazdaság koncentráltsága idézi elő azáltal, hogy a nagyobb, nyereségesebb vállalkozások a nagyobb városok mellé települnek, ez pedig e települések környékére vonzza az embereket, köztük a lakásvásárlókat is. Ez a helyzet a jelentős üdülőövezetekkel – azon belül elsősorban a Balatonnal – is, amelynek településein a vidéki átlagnál magasabb árak a jellemzőek.

Ha az adásvételek számát és a lakásárakat összevetjük azzal a mérleggel, amely az országon belüli költözési irányokat mutatja, mellé tesszük a munkanélküliségi mutatókat és az adott területen működő cégek számát, egyértelműen látszik, hogy a jobb gazdasági adottságokkal rendelkező területek felé közelednek az emberek. Ebből adódóan egyre többen költöznek olyan területekre, ahol eleve drágábbak az ingatlanok, míg onnan, ahol azok olcsóak, egyre többen jönnek el. A vándorlási mérleg Vas, Győr-Moson-Sopron és Fejér megyében mindenképpen pozitív, még a kisebb településeken is, viszont például Debrecenből a magas árak és az 1000 lakosra vetített sok adásvétel ellenére elvándorlás jellemző. Mindkét példa a régió helyzetével magyarázható: a nyugat-dunántúli területek kedvező gazdasági adottságai a környék kisebb városaira is kedvezően hatnak, ellenben az Észak-Alfölddel, ahol Debrecen gazdasági potenciálja kevés a térség népességének megtartásához.

Budapesti csúcsok

Azokon a területeken, ahol sok adásvétel történt, jellemzően magasabb áron kelnek el a lakások is. Az Otthon Centrum adataiból például jól látszik, hogy az idei év első 9 hónapjában a főváros V. és VI., I. II. III. és XII. kerülete volt a legdrágább a maga 500 ezer forint feletti négyzetméterárával. A panellakások esetében a XI. és XIII. kerület a listavezető, ezen a két helyen a 350 ezer forintos négyzetméterár a mértékadó. A családi házak Buda hegyvidéki területein, a II., XI. és XII. kerületben a legdrágábbak, ezeken a részeken 400-500 ezer forintot kérnek négyzetméterükért.

Budapest legolcsóbb része a délkeleti városrész, egészen pontosan a XVIII., XXI. és XXIII. kerület. Ezek társasházaiban 250 ezer forintos négyzetméteráron lehet lakást venni, míg panelre 230, családi házakra pedig 200 ezer forintos átlagos négyzetméteráron lehet szert tenni. Ezek alapján az látszik, hogy a fővárosi ingatlanárakra egy északnyugati – délkeleti „lejtő” jellemző azáltal, hogy a legdrágább városrészek többségében észak-budai kerületeiben, míg a legolcsóbbak a dél-pesti térségben találhatóak.