Háromszobás a magyarok álomotthona

MNO

2016. december 27., kedd 19:33, frissítve: kedd 19:39

Az ingatlannal kapcsolatos vásárlási, felújítási vagy korszerűsítési vágyak szerepelnek a legnépszerűbb megtakarítási célok között. Ma közel minden harmadik ember erre gyűjt – közölte legfrissebb felmérésének eredményét az OTP Lakástakarék.

Jobb a mamahotel

Hozzátették, az Eurostat szerint Európában az átlagos ingatlantulajdonlás 60 százalék körül alakul, Magyarországon ez az arány megközelíti a 90 százalékot, a 65 év felettiek esetében még ennél is magasabb. Nemzetközi összehasonlításban ezzel Szlovákia mögött a második helyen állunk. A magyar 25–34 éves fiatalok 43 százaléka még a szüleivel él egy összeurópai felmérés szerint.

Háromszobás álomotthon

A Szeretlekmagyarország.hu és az OTP Bank is felmérte az elképzeléseket. Ebből kiderül, hogy az álomotthon 3 szobás, minden harmadik válaszadó 100 négyzetméter feletti lakásra vágyik, de a válaszolók fele megelégedne az 50-100 négyzetméteressel is. A lakásválasztáskor leginkább az ár számít, ezt követi az elhelyezkedés és az állapot. Kevésbé fontos a fekvés és a felszereltség, még kevésbé a szomszédság.

Zöldövezet, elavult multik

A gyereket vállalók körében az 1 szoba + 2 félszobás, a 3 szobás és a 2 szoba + 2 félszobás, nagyjából 50 és 80 négyzetméter közötti panellakások, valamint a körülbelül 100 négyzetméter alapterületű, 3-4 szobás családi, iker- és sorházak népszerűek. Fontos számukra a jó közlekedési infrastruktúra, beleértve a közösségi közlekedést is, illetve hogy közel legyen az oktatási és egészségügyi intézmény. A belváros helyett a zöldövezetet részesítik előnyben.

A tapasztalatok szerint elsősorban a nagyvállalatok humánerőforrás-politikájára jellemző, hogy lakáscélú támogatást biztosítanak munkavállalóiknak. A magyar cégek 44 százalékánál van ilyen támogatás, 5 százalék pedig most tervezi a bevezetését. A vállalatok több mint felénél igaz tehát, hogy dolgozói magukra vannak utalva lakáscéljaik megvalósítása tekintetében.

14 ezer óra egy lakás

Iskolaszövetkezeti statisztikák szerint évente 100-150 ezer diák vállal munkát iskola mellett, átlagosan nettó 650 forintos órabérrel. A jelenlegi ingatlanárak mellett legalább 14 ezer munkaóra, vagyis közel egy évtizeden át tartó folyamatos krumplisütés, hoszteszkedés, szórólaposztás áll azok előtt, akik kizárólag diákmunkából szeretnék előteremteni az első lakásra valót.

Felújítás, te drága

Egy átlagos 50 négyzetméteres, 2 szobás panellakás esetében általában a konyha és a fürdő felújítása jelenti a legnagyobb tételt. Igen nagy a szórás a felhasznált anyagok tekintetében, de a szakemberek egybehangzó véleménye szerint a költség helyiségenként az 1,5-2 millió forintot is elérheti, vagyis összesen akár 3-4 millió forintos felújítást eredményezhet. A komplett fűtéskorszerűsítés és a nyílászárócsere sem úszható meg egyben 1-3 millió forint alatt. Egy vidéki családi ház egyszobás bővítésének költsége szintén elérheti a négyzetméterenkénti 300 ezer forintot. Persze ez nagyban függ a felhasznált anyagoktól és az épülettől, a kiindulási állapottól.

Az OTP statisztikájából kiderül, ha a hitelelőtörlesztésre fordított összegeket nem nézzük, az ügyfelek közel háromnegyede felújítási munkálatokra, negyede ingatlanvásárlásra használta fel lakástakarékát.