Hiányzik az állami bérlakásépítési program

Illés József

Illés József

2017. március 11., szombat 18:20, frissítve: szombat 18:53

Továbbra is szükség lenne egy átfogó kormányzati bérlakásépítési program beindítására, mert egyre szélesebb idehaza az a társadalmi réteg, amely nem képes magának saját tulajdonú otthont vásárolni, még kormányzati támogatással sem, ugyanakkor nem tudja megfizetni a lakáspiacon lévő albérletek egekbe szökő díjait sem – nyilatkozta lapunknak a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület ügyvezetője. Párdi Zsófia elmondta: a kormány egyelőre semmilyen jelét nem mutatja annak, hogy belátható időn belül szándékában áll támogatni a szociális bérlakások tömeges felépítését. Holott több önkormányzat is hajlandó lenne partnerként részt venni a megfizethető otthonok megépítésében. Egyes települések türelme pedig már el is fogyott, ezért a polgármesteri hivatalok maguk vágnak bele az építkezésekbe, s ha kell, akár piaci hitelt vesznek fel a beruházásokhoz.

A bérlakásprogram felgyorsítaná a hazai lakásállomány megújulását is, állítják szakértők. Erre szükség is lenne, hiszen az épületek jelentős hányadának állapota már most sem megfelelő, a hazai otthonok hetven százaléka felújításra szorulna. Emellett az eddigi 8-10 ezer körülivel szemben évente 40-45 ezer új otthon átadására lenne szükség ahhoz, hogy százévente megújuljon a mintegy 4,4 milliós magyar lakásállomány, s ezáltal legalább a mostani szinten maradjon az otthonok műszaki állapota.

Egyes szakmai számítások szerint tíz éven át évi 5 ezer bérlakás felépítésére lenne szükség a rászorulók elhelyezéséhez. Ez évről évre hozzávetőleg 40 milliárd forint körüli kormányzati támogatást igényelne, amit az Európai Unió forrásaiból is lehetne finanszírozni. A hozzáértők úgy látják: fontos lenne korszerű szempontok alapján meghatározni a szociális bérlakások paramétereit is, méghozzá úgy, hogy a bérlakáspiac ne csak a legszegényebb réteg számára nyújtson megoldást, hanem a középosztály számára is elfogadható lakhatási feltételeket kínáljon.

Szakértői becslésekből az is kiderül, hogy évi tízezer lakás felépítése mintegy 44 ezer embernek adna munkát. Jelenleg legalább évi 30 ezer otthon felépítése hiányzik a lakásállomány megújulásához. Ez több mint 120 ezer új munkahely megteremtésének a lehetőségét jelentené. Ám az építőipar az ágazat elmúlt években tapasztalt mélyrepülése és a szakemberek elvándorlása miatt már jelenleg is óriási munkaerőhiánnyal küzd.

Ugyanakkor az albérletárak növekedése az év elején megtorpant, a fővárosban azonban még így is átlagosan 130 ezer forint volt a havi bérleti díj január közepén, ez az összeg pedig az alacsony jövedelműek számára megfizethetetlen. A vidéki nagyvárosokban is drágának számítanak a bérlemények. Debrecenben, Szegeden és Pécsen például januárban egy lakás átlagos bérleti díja 80 ezer forint volt, ami az egy évvel korábbihoz képest több mint 10 százalékos drágulás.

Szakértők megjegyezték: a munkavállalóknak adható adómentes lakbértámogatás, de ezt a munkáltatók fizetik, nem a kormány. A juttatásban részesülők lakhatási költsége havi 50 ezer forinttal is csökkenhet, a lakbértámogatás széles körű elterjedése azonban egyelőre nem következett be. Hozzáértők arra is felhívták a figyelmet, hogy a gyermekes családoknak manapság nehezebb albérletet találniuk, mint másoknak, mert a tulajdonosok többsége nem fogadja be az ilyen jelentkezőket. A családokat ugyanis csak hosszas procedúra után lehet kitenni a lakásból, ha nem fizetnek. A gyermekesek befogadásakor ezért a bérbeadók részéről egyre gyakoribb az a megoldás, hogy közjegyző előtt kötnek szerződést az ügyféllel, s a megállapodásban rögzítik a felek a kiköltözés módját. A tulajdonosnak a közjegyzői okirat birtokában nem kell lefolytatnia bonyolult eljárásokat, ha ki akarja költöztetni a bérlőket.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.03.11.