Sorállás a bankoknál

Már ősszel nagyüzemben vettük föl a hiteleket

SzE, 2016. február 4., csütörtök 17:15
Januárban végképp kilőttek az új ingatlanok árai, ám ez a folyamat a használt lakások esetében már a tavalyi év harmadik negyedévében is drasztikus volt. Az árak a népszerűbb területeken már ekkor 20 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, eközben pedig a kihelyezett lakáshitelek értéke mindössze három hónap alatt több mint 40 százalékos növekedést produkált. És ebben az emelkedésben még nem volt érezhető a lakásvásárlási támogatások december végén bejelentett bővítése.

Idén januárban nagyon megugrottak a lakásárak, de ekkor főleg az újak drágultak. A használt otthonok árának emelkedése már 2014 második negyedéve óta folyamatos, viszont azóta a növekedés üteme fokozatosan mérséklődött: a tavalyi év első negyedévben még több mint 7 százalékos volt, a második negyedévben már 3,9 százalékra csökkent, a harmadik három hónapban pedig csupán 2,9 százalékot tett ki – derül ki az FHB Bank elemzéséből. Ráadásul az első három hónap kimagasló eredménye részben azzal is magyarázható, hogy ebben az időszakban a Nemzeti Eszközkezelő vásárlásai már nem kerültek be a statisztikákba, míg a korábbi években azok alacsonyabb árai is rányomták bélyegüket az adatokra. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor a tavalyi év harmadik negyedévének árnövekedése megegyezik a 2014 harmadik negyedévében tapasztalttal, összességében pedig az mondható el, hogy a felívelés kezdete óta eltel másfél évben a lakóingatlanok körülbelül 25,8 százalékkal drágultak.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint az árak ezzel az emelkedéssel már ekkor is majdnem elérték a válság előtti szintet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vevők már tavalyi október előtt is a 2008 végén, 2009 elején tapasztalható összegekkel szembesülhettek, a különbség már csak csupán 3,5 százalékos volt a 2008-as csúcshoz képest.

Budapest mindent visz

A drágulás főleg Közép-Magyarországon volt jelentős, ahol a tavalyi év első 9 hónapjában a növekedés meghaladhatta a 20,4 százalékot. Szintén jelentős, 17,6 százalékos emelkedés történt az Észak-Alföldön, azonban erre a számra erősen rányomta bélyegét az, hogy a statisztikákból kikerültek az eszközkezelő által megvásárolt lakások árai. A tényleges drágulás tehát alacsonyabb lehetett. Ugyanez történhetett Észak-Magyarországon is, ahol a statisztikák szerinti 13,6 százaléknál kisebb lehetett a tényleges növekedés. Az árak a Közép-Dunántúlon csak egészen kis mértékben emelkedtek a harmadik negyedévben, de ha ez a tendencia nem változott az utolsó három hónapban, az áremelkedés éves szinten ott is 10 százalék fölött lehetett.

Fotó: MNO

A legnagyobb drágulás mindenképpen Budapesten történt, ahol már a tavalyi harmadik negyedévben is 20 százalékkal voltak magasabbak az árak a 2014-es átlagos értéknél.

Kilépnek az árnyékból

A kiadott építési engedélyek száma már 2015 első felében is növekedett: január és szeptember között összesen 8616 darab volt, ami ezerrel haladta meg az előző év azonos időszakát jellemző számot. A 24 százalékos növekedés ellenére azonban az építési engedélyek száma továbbra is messze elmaradt a válság előtti szinttől, illetve tovább árnyalta a képet, hogy a bővülés jelentős része a második negyedéves jó eredménynek köszönhető, míg a július és szeptember közötti időszakban már csak 3,3 százalékkal emelkedett ez az érték. Míg az új engedélyek száma növekedett, addig a lakásátadásoké csökkent: az év első kilenc hónapjában csak 4657 új lakás készült el, míg 2014 azonos időszakában 5144.

Fotó: MNO

Fontos kiemelni, hogy az építési engedélyek számának növekedését csak a néhány régióban tapasztalt bővülés idézte elő: a többiben 2015 első 9 hónapjában kevesebb engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. A növekedésben élen járt Budapest és így Közép-Magyarország, de jól teljesített a Dunántúl is, valamint az Észak-Alföldön és a Közép-Dunántúlon is tapasztalható volt némi emelkedés. Az épített lakások számát illetően alig van olyan régió, ahol bővülésről lehet beszámolni, egyedül Nyugat-Dunántúlon érhető tetten növekedés. A fejlesztések tehát csak lassan indultak be, ugyanakkor az új lakástámogatási rendszernek és az áfacsökkentésnek köszönhetően az építkezések várhatóan felpörögnek az idei évben – erről már több fejlesztő is nyilatkozott.

Fotó: MNO
Nyitottak a bankok is

A lakáspiaci felívelést nem csak a támogatási rendszer bővítése és az áfacsökkentés segíti, hanem az is, hogy a kihelyezett hitelek száma már eleve jelentős növekedésnek indult. Mint az a Magyar Nemzeti Bank adataiból kiderül, a tavalyi év harmadik negyedévében ezek értéke már meghaladta a 110 milliárd forintot, ami a második negyedévhez képest 43,5 százalékos bővülést jelentett. Ebben az országos eredményben nagy szerepe volt a szeptembernek, amely hónapban a banki kihelyezések meghaladták a 40 milliárd forintot.

Fotó: MNO

Az év utolsó három hónapjában már nem sikerült megismételni ezt a számadatot, de a havi hitelkihelyezések továbbra is stabilan 30 milliárd forint fölött alakultak. A 100 milliárd forintot e negyedévben is átlépte a kihelyezett új hitelek összege, ami közel 57 százalékos bővülést jelent 2014 azonos időszakához képest. Pedig ebben az időszakban a hitelfelvételt még nem ösztönözte a jelenlegi, korábbinál lényegesen nagyobb támogatás.

hirdetés
hirdetés
Legolvasottabb
Legfrissebb
hirdetés

Hozzászólások - db

A hozzászólások mutatása