Megállhat a lakások drágulása

SzE

2016. november 3., csütörtök 19:36

Egyre több építési engedélyt adnak ki a hivatalok, miközben már most is új társasházak sora nő ki a földből. Ezzel egyidejűleg megállni látszik a lakások drágulása, bár az igaz, hogy azokon a területeken, ahol ténylegesen keresik az ingatlanokat, már bőven túlléptük a válság előtti árszinteket.

Gőzerővel húzzák föl épületeiket az ingatlanfejlesztők, és úgy tűnik, hogy ez a trend nem is fog megfordulni a közeljövőben. Az év első kilenc hónapjában több mint 21 ezer lakás építésére adtak ki engedélyt, ami 148,5 százalékos, vagyis másfélszeres növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból. A lakásépítések elsősorban Budapesten és a gazdaságilag fejlettebb nagyvárosokban szaporodhatnak meg. Míg a fővárosban és a megyei jogú városokban megkétszereződött a kiadott építései engedélyek száma, addig a többi városban és a községekben ennél alacsonyabb volt a növekedés. Nemcsak az engedélyek száma ugrott meg, hanem ezzel párhuzamosan az átadásoké is: idén októberig összesen 5307 új otthon készült el, ami éves szinten 14 százalékos emelkedést jelent.

Bővül a kör

„Az új lakásokra kiadott engedélyek számának növekedése nem meglepő, már a második negyedévben is ezt tapasztaltuk. Az akkori, több mint 100 százalékos növekedés alapján számítani lehetett arra, hogy folytatódik a bővülés, és a növekvő kínálat az árak alakulásában is megmutatkozik majd” – mondja Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Áremelkedés ennek ellenére nem mindenhol következett be, például a kisebb településeken egyáltalán nem történt komolyabb drágulás. Persze ennek oka részben az, hogy az ilyen helyszíneken jóval kevesebben keresnek lakást, és így beruházások is csak szerényebb számban indulnak.

Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonosa szintén azt emeli ki, hogy a fejlesztések megszaporodása még nem hat ki az új lakások áraira, hiszen egy-egy nagyobb társasház két-három év alatt készül csak el. Tehát az első projektek átadása leghamarabb jövőre várható, az új építkezéseknek pedig komolyabb hatása inkább csak 2018-ban lesz a piacra. Addig a vevők csak tervasztalról tudnak vásárolni, ami ma még nem olyan elterjedt, mint volt a válságot megelőzően. Az árak sem szökhetnek már sokkal magasabbra, legalábbis most azt látszik, hogy az emelkedés megállt.

Csatlakoznak a használtak

A drágulás a használt lakások piacán is abbamaradt, bár igaz, ez ott is csak azt követően történt, hogy Budapesten a reálértéken számított ingatlanárak meghaladták a válság előtti szintet: a 2008-as árakat a maiak 25 százalékkal múlják felül, míg a reálértéken mért növekedés 2,6 százalékos. A legnagyobb drágulás az V., VI., VII. és IX. kerületekben történt, a budai kerületek már csak a középmezőnybe kerültek, ahogy a XIII. és a XIV. kerület is. Az árak úgy mérséklődnek, ahogyan haladunk kifelé a városból.

Ha Budapesten és annak agglomerációján túlra tekintünk, akkor látható, hogy a megyeszékhelyeken már csak 6,7 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak 2015 óta, míg a kisebb városok árai 3,1 százalékkal estek, a községeké pedig 4,7 százalékkal csökkentek. Balla Ákos szerint az ingatlanpiac számára kedvező helyzetet csak Budapest és néhány nagyváros, így például Győr, Kecskemét, Debrecen tudta kihasználni. Ha ezeket a városokat nem tekintjük, akkor a vidéki ingatlanpiac állapota meglehetősen lehangoló képet mutat. Az árak még mindig esnek, a kereslet gyenge, és a kisebb településeken csak elvétve lehet lakást eladni.