Tovább késik a korszerűsítési hitelprogram

Illés József

Illés József

2017. január 18., szerda 21:48

Továbbra is késik a kormányzat által beígért kamatmenteskölcsön-program beindítása, amelynek keretében a családok az otthonuk energiatakarékossági felújításához vehetnének fel hitelt. A kormány először tavaly októberre ígérte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által folyósítandó források kiosztásának elindítását, később azonban decemberre, majd idén január elejére módosította az első igénylések befogadásának időpontját. Ám még ma sem tudni, hogy végül mikor indul be a hitelezés.

Korábban az MFB azt közölte, hogy a lakóépületek energiahatékonyságának és megújulóenergia-felhasználásának növelését célzó, 120 milliárd forintos kerettel induló hitelt nullaszázalékos kamattal lehet majd igényelni, s azzal több mint 50 ezer lakás vagy családi ház energetikai felújítása valósítható meg a következő években. A hitelt többek között fel lehet majd venni lakóingatlanok hőszigetelésére, fűtési vagy melegvíz-rendszerek korszerűsítésére, illetve például napkollektoros rendszerek telepítésére.

A bank tájékoztatása szerint a kölcsönt magánszemélyek, társasházak és lakásszövetkezetek vehetik fel, családi házaknál maximum 10 millió, társasházaknál lakásonként hétmillió forint erejéig. A hitel minimum 10 százalék saját forrás mellett legfeljebb húszéves futamidőre lesz elérhető az úgynevezett MFB-pontok hálózatán keresztül országszerte, több száz pénzintézeti fiókban.

 

Érdemes megjegyezni: szakmai számítások szerint évente hozzávetőleg 100 ezer lakás felújítására lenne szükség ahhoz, hogy a hazai 4,3 milliós ingatlanállomány belátható időn belül megújuljon. A lakásállomány közel 70 százaléka szorulna modernizálásra. Magyarországon a lakosság energiaigénye az épületek leromlott állapota miatt az összes felhasználás 30 százalékát teszi ki.

Az Ingatlan.com tegnap közzétett elemzése is azt mutatja, szükségük volna a családoknak az ingatlanok felújításához a pénzügyi forrásokra, mert az otthonok többsége energetikai szempontból korszerűtlen. Azt vizsgálta a cég, hogy a lakóingatlanokról tavaly készült energiatanúsítványok alapján milyen osztályzatuk van a magyar lakásoknak. 2012 óta az energiatanúsítványt minden lakásról el kell készíteni, ha eladja vagy egy évnél hosszabb időre kiadja a tulajdonos, és egy igazolás tíz évig érvényes; rendeletben szabályozott paraméterek alapján mutatja meg, hogy mennyit „fogyaszt” az adott ingatlan. A skála az AA (legjobb) kategóriától a JJ (legrosszabb) kategóriáig terjed, a „minimális energiaigény” a legjobb osztályzat, a „kiemelkedően rossz” pedig a legrosszabb. Bár a lakás energiafogyasztása fontos tényező a lakhatási költségeken belül, az ingatlanforgalmazó társaság tapasztalatai szerint az energiatanúsítvány szinte semmilyen szerepet nem játszik a lakásvásárlási döntésekben. Mindenesetre a lakások fogyasztásában van lehetőség a javulásra a következő időszakban. A tavaly kiadott energiatanúsítványok alapján ugyanis országszerte kisebbségben vannak a korszerű, alacsony fogyasztású lakások – áll az ingatlanos cég tanulmányában.

A Lechner Tudásközpont adatai szerint 2016-ban 140 ezer lakóingatlanra készült energiatanúsítvány, és kevesebb mint 20 százalékuk kapott korszerű (CC) vagy annál jobb (BB, AA+, AA++, AA) osztályzatot. Ugyanakkor a felmért lakóingatlanok döntő része – több mint 80 százaléka – maximum a korszerűt megközelítő, azaz DD vagy annál rosszabb besorolású. A lakások 55 százaléka pedig átlagos (FF) vagy annál gyengébb osztályzatot kapott. Eközben az energiafaló – kiemelkedően rossz – lakások aránya csaknem hatszázalékos az országos adatok alapján. Budapesten valamivel kedvezőbb a helyzet: az országos átlagnál magasabb, megközelítőleg 24 százalékos a korszerű (CC) vagy annál is jobb lakóingatlanok aránya.

Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője úgy tapasztalta, az eladók az értékesítés előtti utolsó pillanatra hagyják az energiatanúsítvány beszerzését. Miközben az energetikai szempontból a legjobb AA kategóriás lakóingatlanok négyzetméterára 10-20 százalékkal is magasabb lehet, mint az azonos környéken lévő, rosszabb osztályzatú lakásoké. Balogh László arra számít, hogy az energiatanúsítványok később a mostaninál fontosabb szerepet játszhatnak a lakásvásárlási döntéseknél, miután 2021-től minden használatba vett épületnek nullához közeli energiaigényűnek kell lennie.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.01.18.