Elsöprő többséggel fogadta el az EP a jelentést

PR
MTI
2012. március 29., csütörtök 17:36
Az Európai Parlament (EP) csütörtöki brüsszeli plenáris ülésén elfogadták azokat a jelentéseket, amelyek a szerb, a koszovói és a montenegrói EU-integrációs folyamat eddigi eredményeit és a további teendőket tekinti át.
Mint azt korábban megírtuk, az EP plenáris ülésén az eddigi szerb EU-integrációs folyamatot értékelő vitában a legtöbb hozzászóló üdvözölte, hogy Szerbia megkapta az uniós tagjelölti jogállást, de hangsúlyozta azt is, hogy a belgrádi hatóságoknak a tényleges csatlakozási tárgyalások eredményessége érdekében még sok tennivalójuk van, főként az igazságügyi reformok területén.

A Szerbiáról szóló elsöprő többséggel – 542 szavazattal, 59 ellenében, 47 tartózkodás mellett – elfogadott EP-dokumentum elismeréssel szól a háborús bűnösök Hágának történt kiadásáról, a Koszovóval megkezdett párbeszédről, és kiemeli a Szerbiának március elején megadott tagjelölti státus jelentőségét.

A szavazás után kiadott nyilatkozatában Schöpflin György fideszes EP-képviselő, a Szerbia-jelentés európai néppárti frakciófelelőse megállapította: a dokumentum kiváló kézikönyv lesz a következő szerb kormány számára az Európai Unióhoz vezető úton. Szerbiában május 6-án tartanak parlamenti választásokat. Schöpflin szerint bár dicséret illeti meg Szerbiát az eddigi teljesítményei alapján, Belgrádnak továbbra is sok a teendője.

„Számos terület van, ahol a szerb kormányzati rendszernek és még inkább a kormánynak javítania, változtatnia kell ahhoz, hogy az EU kritériumainak megfeleljen” – hangsúlyozta, a stabil jogrendszer, a jogállamiság megteremtését nevezve a legfontosabb feladatnak. Az előző nap folytatott vitában Schöpflin kitért arra is, hogy minden EU-csatlakozásra törekvő országnak rendezett viszonyt kell ápolnia szomszédaival. Ezzel összefüggésben kijelentette: „Szerbiának szembe kell néznie Koszovó függetlenségével, és fel kell adnia azt az illúziót, hogy valamilyen módon, egy napon majd Koszovó ismét a szerb állam részévé válik.” A képviselő szerint ez nem fog megtörténni, legyen ez bármennyire is fájdalmas dolog a szerbek számára.

Vincente Deger, az EU belgrádi képviseletének vezetője korábban kijelentette: Szerbiának jelen helyzetben nem kellene az euró bevezetésének gondolatával foglalkoznia.


„Kölcsönös erőfeszítésekre van szükség”

Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője úgy vélekedett: Szerbia uniós integrációja kettős szempontból is érdeke Magyarországnak: „ezzel garantálhatjuk a vajdasági magyar közösség biztonságát és gyarapodását, illetve így szavatolható hazánk déli szomszédságának stabilitása”. A koszovói kérdésről szólva a szocialista politikus kiemelte: nem lehet teljesíthetetlen feltételeket támasztani Szerbiával szemben, az ország stabilitása ugyanis kiemelten fontos az egész nyugat-balkáni térség szempontjából. Szerb és koszovói részről egyaránt kölcsönös erőfeszítésekre van szükség a gyakorlatias előrehaladás érdekében – mondta Tabajdi, aki szerint a májusi választásokat követően felálló, új szerb kormánynak folytatnia kell a pragmatikus együttműködést Koszovóval, „de hasonló elvárásokat kell támasztanunk a koszovói féllel szemben is”.

A Szerbiától való elszakadását 2008-ban kimondó, Koszovóról szóló jelentést a Szerbia-állásfoglalásnál lényegesen kisebb, de így is meggyőző többséggel – 375 igen szavazattal, 97 ellenében, 76 tartózkodás mellett – szavazták meg az EP-képviselők. Ebben a dokumentumban felszólították Koszovó elismerésére azt az öt EU-tagországot – Ciprust, Görögországot, Romániát, Spanyolországot és Szlovákiát –, amely ezt még nem tette meg. Üdvözölték a januárban megkezdett EU–koszovói vízumliberalizációs célú párbeszédet, és támogatásukról biztosították azt a célkitűzést, hogy az Európai Bizottság idén őszre készítse el a Koszovóval kötendő stabilizációs és társulási megállapodás megvalósíthatósági tanulmányát.

Az EP-képviselők kifejezték reményüket, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság lehetővé teszi koszovói sportolók indulását a közelgő londoni olimpián. Az állásfoglalás szerint Koszovónak biztosítania kell a menekültek és elűzöttek hazatérését, küzdenie kell a korrupció ellen, valamint javítania kell az északi, többségében szerbek lakta térségben a jelenlegi bizonytalan és feszült helyzeten. Sürgős alkotmányos és választójogi reformra is szükség van – olvasható a dokumentumban. Montenegrót illetően az EP üdvözölte a legutóbbi EU-csúcs azon döntését, hogy a már korábban tagjelöltté nyilvánított ország júniusban megkezdheti az EU-csatlakozási tárgyalásokat. Az európai képviselők azonban Montenegró esetében is kiemelten fontosnak tartják az előrelépéshez a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem hatékonyságának – reformok segítségével történő – javítását.

„Nem látom a reális lehetőségét annak, hogy Szerbiát át lehetne alakítani szövetségi állammá” – jelentette ki szerdán Belgrádban Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke. A VMSZ nem támogatja azt a kezdeményezést, hogy vizsgálják felül Vajdaság alkotmányos státusát, és ennek folyományaként hozzák létre a Szerb Köztársaságot és a Vajdasági Köztársaságot, amelyek egyesítésével Szerbia szövetségi, azaz föderatív köztársasággá válna. Ismert, Szerbiában májusban lesznek parlamenti választások.
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés