Folyamatosan terjed a halálzóna

TT, 2012. július 1., 21:15, frissítve: hétfő 10:40
Nemcsak a mezőgazdaságból származó műtrágyák miatt, hanem a globális felmelegedés következtében is növekedik a Balti-tengeren az úgynevezett halálzónák, vagyis oxigénhiányos, biológiailag halott területek kiterjedése – mutatták ki német kutatók.

A Balti-tenger élővilágát vizsgáló IOW kutatóintézet (Leibniz-Institut für Ostseeforschung) szakértői a tengerfenékről vett minták alapján feltérképezték az utóbbi bő ezer év folyamatait. Az üledék elemzése alapján arra jutottak, hogy a halálzónák kiterjedése az éghajlat változásával párhuzamosan alakult.

A 950 és 1250 közötti időszakban például 16 Celsius-fok volt a Balti-tenger vizének nyári átlaghőmérséklete, hasonlóan az utóbbi száz évben mért 17 Celsius-fokos nyári átlaghoz. Az ezekből az időszakokból származó üledékrétegek nagyban hasonlóak: egyaránt jellemző rájuk az úgynevezett laminált szerkezet, amely elpusztult kékalgák révén jön létre. A hűvösebb periódusokban, így az úgynevezett kis jégkorszakban – amelyet a 14-19. század közötti időszakra tesznek – keletkezett üledékekben viszont nincsen laminált rétegződés, ami arra utal, hogy bőven voltak a talajban baktériumok, a szerves anyagok így nem rakódhattak le akadálytalanul – írták a kutatók a Nature Climate Change című szaklapban.

Az oxigénhiányos zónák 70 méteres mélységben kezdődnek a Balti-tengerben, jelenlétüket már a múlt század harmincas éveiben feljegyezték. Mostanáig úgy gondolták, hogy kialakulásuk oka az intenzív mezőgazdaság, amelynek révén a folyók egyre több tápanyagot, elsősorban nitrogént és foszfort juttatnak a tengerekbe. A sok tápanyag miatt elszaporodnak az algák, majd elpusztulva lesüllyednek a tengerfenékre, ahol baktériumok bontják le őket. Ehhez azonban oxigénre van szükségük, amelyet a vízből vonnak el, így csökken a víz oxigéntartalma. Ennek következtében először a fenékközeli élőlények pusztulnak el, majd a följebb élő halak és egyéb tengeri állatok elvándorolnak vagy szintén elpusztulnak.

Az IOW kutatása alapján a halálzónák kialakulásához vezető algásodás nemcsak a műtrágyák miatt indulhat be, hanem a felmelegedés miatt is, a kékalgák ugyanis 16 Celsius-fokos átlaghőmérséklet mellett természetes módon, emberi közreműködés nélkül is elszaporodnak, a globális éghajlatváltozás ezért tovább hajthatja előre a folyamatot.

Forrás: MTI
Tornasor
A szabadidősportok kedvelőinek rovata: tippek és trükkök a futópályáról, a konditeremből és a jógamatracról.
Legolvasottabb
Legfrissebb
  1. 12:40
  2. 12:38
  3. 12:29
  4. 12:28
  5. 12:20
  6. 12:14
  7. 12:01
  8. 11:55
  9. 11:55
  10. 11:49
  11. 11:36
  12. 11:22
  13. 11:20
  14. 11:04
  15. 11:03
  16. 10:53
  17. 10:49
  18. 10:49
  19. 10:45
  20. 10:45
  21. 10:34
  22. 10:32
  23. 10:32
  24. 10:30
  25. 10:24
  26. 10:22
  27. 10:18
  28. 10:13
  29. 10:10
  30. 10:07
  31. 09:58
  32. 09:58
  33. 09:52
  34. 09:45
  35. 09:34
  36. 09:21
  37. 09:20
  38. 09:12
  39. 09:11
  40. 09:10
  41. 09:08
  42. 08:52
  43. 08:45
  44. 08:45
  45. 08:38
  46. 08:35
  47. 08:33
  48. 08:24
  49. 08:14
  50. 08:10
hirdetés