Jézus felesége: kivár az egész világ

Bucsy Levente, 2012. október 13., szombat 12:01, frissítve: szombat 12:42
Megrökönyödéssel fogadták a hétköznapi médiafogyasztók, amikor néhány hete megismerkedhettek Karen L. King felfedezésével: a Harvard professzora egy olyan, állítólag IV. századi, kopt nyelvű papirusszal állt elő egy római konferencián, amelyen Jézus a saját feleségéről tesz említést. Az újságolvasóknál kevésbé kapott a szívéhez a tudományos élet; az egyetem teológiai szaklapja további bizonyítékokat várva egyelőre nem közli King tanulmányát "Jézus feleségéről", a kapcsolódó tévéműsort pedig szintén később teszik adásba, hasonló okokból. A Barnabás evangéliuma-ügy után az mno.hu ismét Török Csaba teológiatanárhoz fordult, aki néhány hónapja a katolikus püspökkar tévéreferens papja is.

– Bele a közepébe! Volt-e felesége Jézusnak?
– Erre minden keresztény felekezet egybehangzóan azt válaszolja: nem, nem volt. Az evangéliumok alapján is biztosak lehetünk ebben. Jézus több alkalommal beszél a saját küldetéséről, feladatáról, életkörülményeiről is. Mondja, a rókának van odúja, de az emberfiának nincs hol lehajtania a fejét. Sokszor dicséri a szüzességet és a házasság nélküli életet; ha ő nem úgy élt volna, hogyan is ajánlhatná azt a követőinek?

A papirusz

Az amerikai Harvard Egyetem professzora, Karen L. King az egyiptomi kopt keresztény tudósok 10. konferenciáján, szeptember 18-án Rómában állt a nyilvánosság elé 3,8-szor 7,6 centiméteres, valószínűleg a IV. századból származó kopt nyelvű papiruszdarabbal, amelyen töredékesen szerepel a „Jézus ezt mondta nekik: A feleségem… képes lesz arra, hogy a tanítványom legyen.” szövegfoszlány. Előzőleg persze megosztotta felfedezését az amerikai sajtóval is. King állítja, a darabkán egy, a Kr. u. 150 és 200 között keletkezett görög szöveg kopt átirata szerepel, benne egy bizonyos Máriával. Ha King helyesen fejtette meg a szöveget, akkor ez az egyetlen ókori forrás, amely házasemberként említi Jézust. A bemutatást követően egy héten belül megjelent a Vatikán hivatalos lapjában a válasz Gianmaria Vian történésztől, aki hamisnak minősítette a papiruszt. Alberto Camplani, a róma La Sapienza professzora szakmai kommentárjában arra világított rá, hogy a „feleség” szó „asszonyként”, „nőként” is értelmezhető. King a Harvard Theological Review című folyóiratban publikálni is akarta ismereteit, erre azonban várnia kell, míg bizonyosságot nem nyer az az állítása, hogy a papirusz eredeti. Az USA-ban is elhalasztották a „Jézus feleségéről” szóló tévéműsort, ők is megvárják, míg minden oldal releváns véleményét bemutathatják.

– Akkor hogyan kell értelmeznünk a kopt tudományok szeptemberi, tizedik kongresszusán elhangzottakat? Karen King, a Harvard professzora bemutatott egy negyedik századi egyiptomi papiruszt. A „Jézus felesége”kifejezést tartalmazó dokumentum eredetisége mellett komoly érveket sorakoztatott fel.
– Nos, a papirusz eredetiségvizsgálata még nem ért véget, a tudományos világ részéről egyelőre komoly kételyek merülnek fel a témában. Karen King birtokába nem kellően tisztázott körülmények között, ásatás révén került az irat. Emellett King professzor igen koraira datálja a papiruszt; s minél korábbinak véljük az időpontot, annál alaposabb vizsgálatokra van szükség. Ismerünk számos ókeresztény tekercset; az íráskép, a papirusz anyaga és a nyelvezet sokat elárulhat. Bár az írás hamisítható, mégis vannak olyan nyelvi elemek, amelyek árulkodóak lehetnek. Az alapos szakértői vizsgálat azért is fontos, mert az ókori szóhasználat nem mindig egyértelmű, például nem egyszer a „szűz lány” és a „fiatal lány” kifejezés jelentése átfedésben volt egymással, ahogy az „asszony” és „feleség” szavak is. Ha kiderülne, hogy a bemutatott töredék hamisítvány, akkor annak megalkotása mögött a területet igen jól ismerő szakértőnek kell állnia.

– A római L'Osservatore Romano főszerkesztője, Gianmaria Vian történész mégis azonnal tollat ragadott, kijelentve, hogy maga a papirusz hamisítvány.
– Ha előkerülne ma egy papirusz, amin azt olvashatnánk, hogy Szent István apja nem Géza fejedelem, minden normális, úgymond „régi vágású” történész egyből azt mondaná rá, hogy hamisítvány dokumentum. A történelemtudományban nem úgy van, hogy ha jön valami új ötlet vagy feltételezés, ami ellentmond az addig egységes képnek, akkor a korábbi egységes kép szorul bizonyításra. Épp fordítva. Az újonnan előkerültet, a szokatlant, a „képből kilógót” kell behatóan vizsgálni, s annak igazságára kell bizonyítékot szolgáltatni. Az utóbbi időben találkoztunk jó pár próbálkozással, gondoljunk csak Barnabás evangéliumára, amelyet a hangos bemutató óta sem adtak át tudományos vizsgálatra, vagy Jézus állítólagos testvérének szarkofágjára, amelyről igen hamar kiderült, hogy hamisítvány.

Jézus felesége - az állítólag IV. századi, kopt papirusz
Jézus felesége – az állítólag IV. századi, kopt papirusz
Fotó: Europress/AFP
A szövegrészlet

„…nem én. Anyám adott nekem életet (…) A tanítványok így szóltak Jézushoz: Utasítsd vissza. Mária méltó arra (…) Jézus ezt mondta nekik: A feleségem (…) képes lesz arra, hogy a tanítványom legyen (…) A bűnös embereket emeljük fel (…) Ami engem illet, vele élek annak megfelelően (…) egy példázat.”

– De mindenkit érdekel, „mi az igazság”...
– Igen ám, csakhogy előjöhet a médialogika: van egy hír egy szenzációs felfedezésről, de utána sok újságíró már nem veszi a fáradságot, hogy kövesse a tudományos bizonyítás különböző fázisait. King professzor bizonytalan úton hozzájutott egy pergamenhez, ez most szenzáció, mindenki tud róla: „Jézusnak volt felesége”. Ám ez az egész történet még a tudományos vizsgálat előtt áll. Vajon be fognak a lapok számolni ennek a vizsgálódásnak az eredményeiről is?

– Karen King kijelenti, hogy Jézus feleségéről van szó a névjegykártyányi, kopt egyiptomi íráson, de az tényleg igaz, hogy csak azt állítja: éltek olyanok a II. században, akik úgy gondolkoztak, hogy Jézusnak volt felesége, nem pedig azt, hogy valóban volt is. Arról nem is beszélve, hogy a Földközi-tenger keleti partján elfogadott és becsült dolog volt a szűzi élet, maguk az apostolok is tanító útjaik során lemondtak a házaséletről. Egyiptomban viszont minden férfi asszonnyal élt, ez volt elfogadott.
– A kereszténység hajnalán számos szekta volt a közel-keleten. Ezek eltérő módon viszonyultak a nemiséghez, a családhoz. Ezért is lenne fontos megállapítani, pontosan honnan származik a papirusz. Az pedig teljességgel igaz, hogy itt két külön kérdéssel van dolgunk: mi áll a papiruszon, és az honnan forrásozik, hiteles-e egyáltalán, illetve a másik, hogy mi a valóság.

Lapozzon!

---- Lapozok ----
– Mikorra láthatunk majd tisztán az ókori cetli körül?

– Egy C14-es kormeghatározásos vizsgálat azért nem tart évekig, viszont legalább 2-3 különböző, független laborban el kell végezni, hogy az esetleges mérési eltérések ellenére is képet lehessen alkotni. Az is lassíthatja a folyamatot, hogy különböző korokból rakódhattak anyagok a papiruszra. A nyelvészeti vizsgálattal kapcsolatban pedig az lenne a legtisztább, ha korlátlanul hozzáférhetne a töredékhez a világ 10-15 legtekintélyesebb szakembere, ők el tudnák dönteni a kérdést akár már idén is.

Dr. Török Csaba - kép: Bucsy Levente
Dr. Török Csaba - kép: Bucsy Levente

– Nézzünk az írás soraira. Tartalma mégis hogyan viszonyul az eddigi bibliai ismeretekhez?
– A hitelesnek elismert és az úgynevezett apokrif evangéliumok (lásd: keretes írás – a szerk.) között számos közös vonás mutatkozik: például sokszor ugyanazok a jézusi szavak fordulnak elő bennük. A korai kereszténység különféle csoportjai, szektái persze a saját evangéliumverziójuk elkészítésekor a maguk gondolatait is beleszőtték a hiteles evangéliumokból ismert elbeszélésekbe. Így tehát sokszor olyanok ezek az apokrif szövegek, mint misztikus-irodalmi átköltései a négy ismert evangéliumnak. Volna azonban egy igen fontos megjegyzés itt: ha minden igaz is, amit Karen King állít, vagyis a Kr. u. IV. századi írás egy 150–200 közötti, görög nyelvű feljegyzés kopt, vagyis egyiptomi fordítása, akkor is létezik már évtizedekkel korábbról egy egységes Jézus-kép, amivel nem fér össze egy feleség léte, hiszen az első fennmaradt evangéliumtöredékek a II. század első felére datálódnak. Zárójelben mondanám, hogy ha Jézusnak volt felesége, halála után miért egy idegen férfi, János vette magához Máriát, az édesanyját, miért nem a család?

Az apokrifek (görögből: „elrejtett”) – hasonlóan a Bibliához – zsidó, illetve keresztény iratok, amelyeket szerzőjük ugyanolyan isteni kinyilatkoztatásként tárt a nyilvánosság elé, de amelyek nem szerepelnek a Biblia iratai közt. Mivel a kereszténység korai időszakában tilos volt másolni őket, igen kevés maradt fenn belőlük. 367-ben Athanasziosz, Alexandria püspöke a 39-es ünnepi körlevélben rögzítette először egyházmegyéjére a kanonikus írásokat, és ez a 27 „darab” alkotja a ma ismert Újszövetséget. A fennmaradt apokrif iratok azonban bizonyítják az ókori vallásosság sokszínűségét – Tamás evangéliuma például tartalmazza a gyermekként csodákat tévő Jézus történeteit, mondván, „Jézus nem volt ember, Isten volt”. Jézus „felesége” tárgyköre miatt érdekes apokrif a Júdás-evangélium, amit „címével” ellentétben nem Jézus tanítványa írt, hanem egy III.-IV. századi követője, méghozzá kopt nyelven. Júdás evangéliuma az árulás jelenetével ér véget, benne Krisztus egy szellem, aki vissza akar térni Barbéló birodalmába, ehhez kell a hatóságok kezére adni. Az iratot már a korai egyházatyák eretneknek nyilvánították.

Jézus maga egyébként semmit sem írt, ezt a tanítványokra bízta. Amit viszont az apostolok írtak, kánoni erővel bírnak. Péter második levelén kívül az Újszövetség minden irata I. századi forrásból, illetve azok fordításából maradt ránk.

 

– Technikailag lehet egyébként hamisítvány?
– Ahogy fejlődik a világ, a hamisítás feltételei is egyre jobbak lesznek. De mint mondtam, emögött akkor is a téma egyik nagy ismerőjének kell állnia.

Jézus felesége - az állítólag IV. századi, kopt papirusz
Jézus felesége – az állítólag IV. századi, kopt papirusz
Fotó: Europress/AFP
Jézus felesége - a papirusz hátlapja
Jézus felesége – a papirusz hátlapja
Fotó: Europress/AFP

 

– Azért az feltűnő, hogy más korábbi dokumentumok nem említenek feleséget. Van, aki szerint fordítási hiba lehet, amit Karen King kizár, esetleg lehet az ön által említett szektákban elterjedt vélekedés.
– Mindkettő lehetséges. A fordítási hibára példát egyébiránt ismerünk, nem is egyet. Nem ritkán a bevett Biblia-fordítások esetében is adódtak jelentésmódosulások. Ennek egyik szemléletes példája a „könnyebb átmenni a tevének a tű fokán…” mondása Jézusnak. A koiné görögben a „teve” és a „kötél” szavak írásban csak egy hajszálban, vagyis egy betűben térnek el, korabeli kiejtésben pedig egyáltalán nem. Így hát valószínűleg így szólt az eredeti mondás: „Könnyebb a kötelet átfűzni a tű fokán…”. Ettől függetlenül azért le kell szögezni, hogy nincs az ókorban még egy olyan könyv, amely annyi úgynevezett „szövegtanúval” bírna, mint a Szentírás, így a fordítások, másolások „családfájának” a beazonosítása figyelmes munkával végbevihető.

Karen King rövid beszámolója

– Provokatív kérdés, de tegyük fel, hogy beigazolódik: Jézus Krisztusnak felesége volt. Milyen intézményi változás következhetne a katolikus egyházban?
– Igen provokatív kérdés, ezért erre nem lehet szükségszerűen érvényes választ adni. Nézze. Voltak az apostolok közt házasok és nőtlenek is, ma is vannak nős – görög katolikus – és nőtlen – római katolikus – papok. Így hát intézményes szinten gyökeres fordulat nem következhetne be, nem lenne „földindulás”. Jézus, az Isten fia azonban a Szentírás és hát a hagyomány tanúsága szerint sem nősült meg. De hogy a kérdésre valamiképpen válaszoljak, egy esetleges családalapítás sokkal inkább teológiai, semmint intézményes kérdéseket vetne fel: voltak-e gyerekei, ha igen, akkor azok „félistenek” voltak-e, hiszen Jézus a hitünk szerint istenember volt, akiben tökéletesen egyesült istenség és emberség. A keresztény teológia keretei közé nem fér be a „nagycsaládos” Jézus képe.

– Rápillantva még a papiruszra, az eddigi kommentárok figyelmeztetnek, hogy az mindenképpen bizonyíték a II. századi, a helyes családi életről szóló diskurzusra. Így van ez?
– A nemi erkölcsről és a házasságról szóló viták már Szent Pál óta napirenden voltak. Abban a korban sokan felsőbbrendű életnek, a kereszténység legteljesebb megélésének tartották a szüzességet, ezért lehetőleg minél többeket akartak kötelezni rá. A másik szélsőség olyan pogány szektákban csoportosult, ahol rendszeresen voltak orgiák, szabadosságban éltek. A házasságon belüli helyes nemiségről is vitatkoztak, meg arról is, hogy az özvegyek újraházasodhatnak-e. A III. század derekára azért kialakult a szüzesség helye az egyház életében, ahogy letisztult a házasság szerepe is – ennek a folyamata teljesen jól dokumentált.

Tornasor
A szabadidősportok kedvelőinek rovata: tippek és trükkök a futópályáról, a konditeremből és a jógamatracról.
Legolvasottabb
Legfrissebb
hirdetés

Hozzászólások - 21 db

A hozzászólások mutatása